Megtartotta alakuló ülését a kegyelmi ügyet feltáró bizottság

A képviselők döntöttek a testület ügyrendjéről, munkatervéről és a vizsgálathoz szükséges iratbekérésekről

Belföld
  • 2026.09.02. - 18:04
Cikk borítókép
Schummer Orsolya, a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság Tisza párti elnöke (szemben, b3), mellette Novák Előd (Mi Hazánk, b2) és Zsigó Róbert (Fidesz, b), a testület alelnökei, valamint Szabó Ilona bizottsági munkatárs (b4) a vizsgálóbizottság alakuló ülésén az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. szeptember 2-ánMTI/Máthé Zoltán

Megtartotta alakuló ülését a kegyelmi botrány felelőseit feltáró országgyűlési bizottság szerdán Budapesten. A képviselők döntöttek a testület ügyrendjéről, munkatervéről és a vizsgálathoz szükséges iratbekérésekről.

A bizottsági vizsgálat középpontjában az a döntés áll, amellyel Novák Katalin köztársasági elnök 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. K. Endrét jogerősen azért ítélték el, mert közreműködött a gyermekotthon igazgatójához, V. Jánoshoz kötődő pedofil bűncselekmények eltussolásában, többek között azzal, hogy megpróbálta rábírni az áldozatokat vallomásuk visszavonására. A kegyelmi döntést Varga Judit akkori igazságügyi miniszter ellenjegyezte, és ezzel az hatályossá vált.

Schummer Orsolya (Tisza), a paritásos bizottság elnöke közölte: december 31-éig kell előkészíteni a testület tevékenységéről szóló jelentést. Elmondta, hogy a testület tagjainak július végén elküldte az ügyrendre vonatkozó javaslatát.

A bizottságnak fel kell tárnia, milyen jelzések érkeztek, milyen visszaélések történtek és miért nem indult eljárás, amely megakadályozhatta volna V. János tevékenységét, és miért nem történt időben érdemi intézkedés. Vizsgálni kell továbbá, hogyan juthatott el K. Endre kegyelmi ügye az Igazságügyi Minisztériumtól a Sándor-palotáig és hogyan születhetett meg végül a számára kedvező döntés. Az ügyben született lemondások nem helyettesítik annak feltárását, hogy ki mit tudott és ki próbálta meg a politikai felelősséget szűkíteni, annulálni – hangsúlyozta.

A bizottság több szakaszban végzi majd munkáját, ennek része az iratfeldolgozás, a tanúk meghallgatása, a hiányosságok feltárása és a zárójelentés elkészítése. 2011-12-től egészen napjainkig kívánnak vizsgálódni – jelezte.

A testület döntése alapján az Igazságügyi Minisztériumból, a Sándor-palotától, a Fővárosi Önkormányzattól, a bicskei gyermekotthontól, az illetékes gyámhatóságtól és az illetékes kormányhivataltól kérnek be iratokat várhatóan már a héten.

Zsigó Róbert (Fidesz) alelnök partnerséget ígért, amennyiben a vizsgálóbizottság tárgyilagos munkát végez és nem „politikai bunkósbotként” akar működni.

Rámutatott: mindenki egyetért azzal, hogy 2023-ban rossz, hibás döntés született. Felidézte a politikai következményeket, kiemelve, hogy lemondott a hivatalban lévő köztársasági elnök és lemondott Varga Judit igazságügyi miniszter, vállalva a felelősséget. Jogi következmény is volt, 2024-ben módosult az alaptörvény és szigorították az államfő kegyelmi jogkörének gyakorlását. A képviselő a munkatervet támogatta.

Novák Előd (Mi Hazánk) alelnök szintén támogatta a munkatervet, mint mondta, a legfontosabb, hogy induljon el a munka. Jelezte azt is: ismét benyújtotta a pedofil bűnelkövetők kémia kasztrálásáról szóló javaslatát.

Arról is beszélt, hogy komoly felelősségük van az ügy feltárásában, és csalódásként értékelte, hogy az első ülést csak most szeptemberben tartják. Úgy érzi, a Tisza politikai célokra kívánja használni az ügyet – mondta.

Reklám