Péntek este összeül a kormány védelmi munkacsoportja – jelentette be Pakson Magyar Péter.
A miniszterelnök elmondta: amikor teljes kapacitáson működik, Paks fedezi az ország energiaszükségletének harmadát, és még soha nem volt szükség a teljes leállítására.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a leállás nem jelent nukleáris veszélyt, aztán hozzátette, Romániában már volt példa a teljes leállásra, és nem volt gond az újraindítással.
A radikális lépésre azért van szükség, mert nagyon alacsony a Duna vízállása. Szerinte a korábbi előrejelzésekből nem lehetett következtetni a folyam ilyen mértékű apadására.
A helyzet folyamatosan változik, de keddre vagy szerdára a Duna vízszintje elérheti a -143 centimétert, akkor kell leállítani az erőművet.
A kormányfő leszögezte: nem fog rá sor kerülni, de arra az esetre is fel vannak készülve, ha biztonsági szivattyúk nem tudnak elég vizet kivenni a Dunából.
Nagy László, az atomerőmű biztonsági kérdésekkel foglalkozó igazgatóhelyettese jelezte, Paks a világ legbiztonságosabb nukleáris üzemei közé tartozik. Megismételte, hogy a helyzet példátlan és nem lehetett előre állni. Azt mondta, a leállás fokozatos, az utolsó blokkot várhatóan a jövő hét közepén állítják le. Mobil szivattyúkkal is készültek arra az estre, ha a Duna vízszintje olyan alacsonyra csökken, hogy a biztonsági hűtőrendszer már nem tudna onnan vizet kivenni.
Ezek után Magyar Péter vette át a szót, és közölte: akkor lehet visszakapcsolni a blokkokat, ha a Duna vízszintje meghaladja a -133 centimétert, a teljes üzem pedig -107 centiméter fölött állhat helyre. Ezzel együtt ismételten megkérte a fogyasztókat, különösen a nagy gyárakat, hogy fogják vissza az energiafelhasználásukat 17 és 22 óra között.
A miniszterelnök azt is mondta, hogy a krízis után „le fogják vonni a megfelelő következtetéseket”. Hozzátette: sok tanulságot már most látnak, szerinte például a szivattyúk fejlesztése elmaradt. Ezzel párhuzamosan azzal vádolta az előző kormányt, hogy nem támogatta a szélenergiát, ami most „nagyon hiányzik”, és semmit nem tettek az aszály ellen és Magyarország vízmegtartó képességének javítása érdekében.
A sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy több településen korlátozásokat kellett bevezetni a vízfogyasztásra.
Azt is közölte, hogy az ország energiatermelését, amennyire csak lehet, függetleníteni kell az orosz forrásoktól.
Kiemelte továbbá, hogy a kormány vizsgálja a kritikus 17 és 22 óra közötti idősávban a vasúti teherszállítás korlátozását.
Kérdésre válaszul Nagy László leszögezte, a Duna vízszintjének ilyen mértékű csökkenését statisztikai módszerekkel nem lehetett előre jelezni. Magyar Péter ennek ellenére felelőtlenségnek nevezte, hogy senki nem készült fel egy ilyen helyzetre a globális felmelegedés és klímaválság korában.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a MAVIR alapvetően azon dolgozik, hogy a kereslet és a kínálat találkozzon, de lehetnek egyenetlenségek, ezért nem tudja kizárni a lokális áramkorlátozásokat.
A Magyar Hírlap a tavalyi spanyolországi nagy áramszünet tanulságairól kérdezte Magyar Pétert, aki azt válaszolta: a stabilitás a legfontosabb, ezen dolgoznak. Az elméleti importkapacitás rendelkezésre áll, de bármikor előfordulhatnak előre nem látható problémák. Hozzátette: nem számítanak nagy leállásokra, de pár órás korlátozások előfordulhatnak. Ez igaz szerinte a vízellátásra is, ahol általában az okozza a problémát, hogy az agglomerációs hálózatok nem tudtak lépést tartani a ki- illetve beköltözés ütemével.
