A Biró Ferenc Pállal szembeni vádemelés önmagában nem jelenti a büntetőjogi felelősség megállapítását. Az Integritás Hatóság elnökét ugyanúgy megilleti az ártatlanság vélelme, mint bárki mást. Az ügy tétje most mégis túlmutat a büntetőeljáráson: a kérdés az, hogy a vádemelés után fennállnak-e továbbra is azok a törvényi feltételek, amelyek az Integritás Hatóság elnöki tisztségének betöltéséhez szükségesek.
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke ezért kezdeményezte a Fővárosi Törvényszéken Biró Ferenc Pál jogviszonyának megszüntetését. A kereset június 16-án érkezett a bíróságra – közölte lapunkkal Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője. A vonatkozó szabályok alapján a bíróságnak hatvan napon belül kell döntenie.
Ez fontos különbség: a közigazgatási perben nem arról születik határozat, hogy Biró Ferenc Pál bűnös-e vagy ártatlan. Erről majd a büntetőbíróság dönthet. A mostani eljárás tárgya az, hogy a hatóság elnöke megfelel-e még a tisztség betöltéséhez előírt jogállási feltételeknek.
Az ügy előzménye, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség júniusban hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat az Integritás Hatóság elnökével szemben. Az ügyészségi közlés szerint a vád több mint 140 millió forintos vagyoni hátrányról szól. A vádemelés ténye azonban továbbra sem ítélet: a büntetőjogi felelősségről kizárólag bíróság határozhat.
Az Állami Számvevőszék lapunknak küldött válaszában arra hivatkozott, hogy a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény alapján nem létesíthető közszolgálati jogviszony azzal, aki egyes bűncselekmények – köztük hivatali bűncselekmény vagy közbizalom elleni bűncselekmény – miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll. Az ÁSZ szerint ez a szabály az Integritás Hatóság vezetőire is vonatkozik.
A számvevőszék álláspontja tehát nem az, hogy a vádemelés alapján Biró Ferenc Pál bűnösnek tekinthető. Hanem az, hogy a büntetőeljárás ténye olyan jogállási helyzetet teremtett, amelyet a bíróságnak kell megvizsgálnia. A keresetlevél ezért – az ÁSZ érvelése szerint – nem büntetőjogi értékítélet, és nem érinti az ártatlanság vélelmét sem.
Az Integritás Hatóságot is megkerestük. A Hatóság írásban azt közölte: belső szabályzata alapján folyamatban lévő ügyeket nem kommentál. Hozzátették, hogy ez vonatkozik a vizsgálatokkal összefüggésben a társszervekkel vagy a kormányzattal folytatott kommunikációra is.
Biró Ferenc Pál az MTI-hez eljuttatott közleményében politikai indíttatásúnak nevezte a vele szemben indult eljárást. Álláspontja szerint a vádemelés illeszkedik azoknak a lépéseknek a sorába, amelyek szerinte az Integritás Hatóság működésének gyengítését célozzák. A hatóság elnöke azt is aggályosnak tartja, hogy a vádemelés időben egybeesik azzal az antikorrupciós törvénycsomaggal, amely jelentősen bővíti az Integritás Hatóság eszköztárát.
Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a hatóság nagyobb szerepet kaphat a politikusi vagyonnyilatkozatok érdemi ellenőrzésében, és kezdeményezheti korábban lezárt ügyek újbóli vizsgálatát is. Vagyis az intézmény előtt éppen akkor nyílhatna szélesebb mozgástér, amikor vezetőjének jogállása bírósági vizsgálat tárgya lett.
Magyar Péter miniszterelnök újságírói kérdésre úgy reagált: nem olvasta a vádiratot, az eljáráshoz a kormánynak nincs köze, és nincs ráhatása egy másik hatalmi ág döntésére. Azt ugyanakkor jelezte, hogy ha az Integritás Hatóság elnökének jogviszonya megszűnik, az új törvénycsomag értelmében a teljes vezetői kör távozása is napirendre kerülhet, ezt követően pedig új pályázatot írhatnak ki az elnöki és elnökhelyettesi tisztségekre.
Az ügy valódi súlya éppen ebben áll. Egy korrupcióellenes hatóság hitelességéhez nemcsak erős jogosítványokra van szükség, hanem olyan vezetői helyzetre is, amely nem terheli meg az intézmény közbizalmát. Ugyanakkor a jogállamiság elemi követelménye, hogy senkit ne kezeljenek bűnösként addig, amíg erről jogerős ítélet nem születik.
A Fővárosi Törvényszéknek most e két szempont között kell jogi választ adnia. Nem politikai üzenetet, nem büntetőítéletet, hanem közigazgatási döntést: fennállnak-e még azok a törvényi feltételek, amelyek alapján Biró Ferenc Pál továbbra is betöltheti az Integritás Hatóság elnöki tisztségét.
A kérdés tehát nem az, hogy az ártatlanság vélelme érvényesül-e. Érvényesülnie kell. A kérdés az, hogy egy korrupcióellenes intézmény élén maradhat-e olyan vezető, akivel szemben a törvényben meghatározott bűncselekmények miatt már vádat emeltek. Erre a választ nem a politika, hanem a bíróság adhatja meg.
