Magyar Péter a régiós összefogás fontosságáról beszélt az Országházban

Ezek után arról beszélt, hogy az elmúlt 16 évben szerinte Magyarország „szinte minden mutatóban lemaradt” a visegrádi országokhoz képest is.

– A földrajzot és a történelmet nem tudjuk megváltoztatni – mondta, azt hangsúlyozva, milyen sok minden köti össze Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot. Hozzátette: ugyanazok az utak kötnek össze bennünket, hasonló kihívásokkal küzdünk, és egy gazdasági térben élünk.

Kitért arra is, hogy a beiktatása után azért látogatott először Lengyelországba, mert az elmúlt években a lengyel-magyar kapcsolatok szenvedték a legnagyobb sebet. Ezt szerinte gyorsan be kell gyógyítani.

– A következő években az lesz a kérdés, hogy milyen erős képviselete lesz az unióban a térségünknek – hangsúlyozta, majd rámutatott: a mai V4-csúcs éppen ezért arról fog szólni, hogyan lehet megerősíteni a visegrádi országok együttműködését gazdasági, ellátásbiztonsági és politikai téren egyaránt.

Szerinte, ha „jól végezzük a dolgunkat”, akkor néhány évtized múlva Közép-Európa történetének ezt a szakaszát a felemelkedés, az önbizalom, a béke és az együttműködés korszakaként írják majd le.

Végül Donald Tusk szavait idézte, aki a legutóbbi uniós csúcson úgy fogalmazott: a V4 visszatért.

Toroczkai László (Mi Hazánk) hozzászólásában úgy fogalmazott: Magyar Péter a „liberális globalista” szövetségeséhez látogatott Lengyelországba, majd feltette a kérdést, hogy mi az a „liberálglobalista” alap, ami összeköti a miniszterelnököt Donald Tuskkal és az Északi áramlat felrobbantását a közösségi oldalán ünneplő Radoslaw Sikorskival?

A Mi Hazánk frakcióvezetője szerint a tiszások előszeretettel használnak nemzeti jelképeket és idéznek például Wass Alberttől, de ezzel csak be akarják csapni az embereket.

Rétvári Bence (KDNP) arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP-kormányoknak mindig fontos volt a visegrádi együttműködés, már csak azért is, mert ezen a Brexit óta az unió gazdasági főtengelye keletebbre tolódott.

– Az Európai Unió jelenleg nem ezt tükrözi, az intézmények Nyugaton koncentrálódnak, miközben az ipar és a kereskedelem Keleten – mondta, hangsúlyozva: ezért kell a V4-ek együttműködését a lehető legszorosabbra fűzni, és közben ellent kell állni azoknak a nyugati kísérleteknek, amelyek a régió országainak megosztását célozzák. – Fontos, hogy ne kelet-nyugati irányban függjünk, hanem megerősítsük az észak-déli összeköttetéseket – folytatta.

Gulyás Gergely (Fidesz) azt emelte ki, hogy minden parlamenti frakció között egyetértés van abban, hogy a visegrádi együttműködés fontos. Hozzátette a V4-ek 2010 és 2021 között voltak a legerősebbek, és fontos visszatérni ahhoz az időszakhoz, amikor erős politikai érdekérvényesítő képesség jellemezte az országcsoportot.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ami Donald Tusk megválasztása után megtörtént Lengyelországban, az láthatóan itt is megtörténik most: politikai lefejezések, visszamenőleges jogalkotás, az ellenzék üldözése. – Remélem, nem ez lesz az alapja a lengyel-magyar kapcsolatoknak – fogalmazott a frakcióvezető.

Bujdosó Andrea (Tisza) arról beszélt, hogy szerinte Magyarország 20 év alatt a V4-ek éllovasából sereghajtó lett.

Magyar Péter viszontválaszában Toroczkai Lászlóhoz fordulva arról beszélt, hogy milyen előnyei vannak Magyarország vagy éppen Románia EU-tagságának, és hogy a krakkói érsekkel, de Donald Tuskkal sem beszélgetett „liberglobalizmusról”. Aztán azt fejtegette, hogy az Orbán-kormányok nélkül Magyarország is olyan fejlett lehetne most, mint amilyen szerinte Lengyelország. Hozzátette: a V4-csúcson beszélni fognak egy Varsó-Prága-Pozsony-Budapest gyorsvasút kiépítésének lehetőségéről. Szerinte a közép-európai identitást is erősíteni kell, ezért meg kellene növelni a Visegrádi Alap költségvetését.

Aztán Gulyás Gergelyhez fordulva azt mondta, hogy a V4-ek együttműködése nem a cseh és lengyel választások miatt gyengült meg, hanem az Orbán-kormány Oroszországhoz való hozzáállása miatt. Számon kérte a Fidesz frakcióvezetőjén azt is, hogy befogadták az ide menekült lengyel politikusokat.

Toroczkai László (Mi Hazánk) napirend előtti felszólalását azzal kezdte, hogy kezdetben üdvözölték, hogy a Tisza fel akarja számolni a rendszerszintű korrupciót, de most már úgy tűnik, hogy egy „sötét diktatúra” kiépítésére készülnek. Szerinte félre fogják lökni a fékeket és ellensúlyokat, hogy a globális nagytőke kifoszthassa az országot. Kiemelte, hogy a pártok támogatásának, a politikusok juttatásainak csökkentése, a bevezetni tervezett korlátozások oda vezetnek, hogy „csak az oligarcháknak lesznek pártjaik”. Magyarországon.

Magyar Péter válaszában Toroczkai László végzettségével és munkatapasztalatával foglalkozott. Szerinte Mi Hazánk frakcióvezetője irigy.

Latorcai Csaba (KDNP) az üldözött keresztényekről beszélt, kiemelve, hogy ez a jelenség az Európai Unióban is jelen van. - Mert keresztényüldözés az is, ha keresztényeket nevetségessé tesznek vagy elhallgattatnak a vallásuk miatt - figyelmeztetett. Kiemelte, nem gondolja, hogy a Tisza Pártnak ehhez köze lenne, de mivel kormányon vannak, a tiszások feladata fellépni a keresztényellenes tendenciák ellen. Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyházi iskolák stigmatizálása az oktatási tárca részéről is megjelent, amiért bocsánatkérést várnak. Külön kitért a Pride-ra is, mondván a vallásgyalázás nem egyszer előfordult a felvonulásokon.

Magyar Péter a válaszában azt mondta, a KDNP úgy akar megvédeni embereket, hogy senki nem kérte ezt tőlük.

Bóka János (Fidesz) napirend előtti felszólalása egy formális vádbeszéd volt, amely szerint alkotmányos puccsot akarnak végrehajtani, és túszul akarják ejteni a magyar államot. Ezzel többek között Sulyok Tamás elmozdítására utalt. Szerinte, ha „ezt ma a köztársasági elnökkel meg lehet tenni, akkor holnap bárkivel és bármit meg lehet tenni”, és úgy látja, pont ez a cél: a megfélemlítés.