Belföld
Nem lép ki Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróságból
A javaslatot kivételes eljárásban tárgyalta az Országgyűlés
A Tisza-többségű parlament megszavazta, hogy Magyarország ne lépjen ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Az Orbán-kormány még tavaly döntött arról, hogy Magyarország kilép a szervezetből, mert egyre elfogadhatatlanabbnak érezték a testület tevékenységét.
Az előterjesztésben Görög Márta igazságügyi miniszter azt javasolta, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, valamint az emberi jogok védelme érdekében feltétlenül szükséges a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása egy nemzetközi bírói fórumon. Ennek érdekében szükséges fenntartani Magyarország részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróságban.
A Fidesz részéről Bóka János a vezérszónoki felszólalásában arról beszélt, hogy a testület politikai eszközzé vált, elvesztette a morális iránytűjét és folyamatban lévő konfliktusokba kíván beavatkozni. Az ellenzéki politikus szerint ez gyakran akadálya a konfliktusok lezárásának, ezért döntött a Fidesz a kilépés mellett.
Az Országgyűlés 133 igen, 37 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett - kivételes eljárásban - elfogadta az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által, a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában, 1998. július 17-én elfogadott Statútumának, és a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott Megállapodás felmondásának visszavonásáról szóló törvényt.
A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett jogszabály rögzíti: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, valamint az emberi jogok védelme érdekében feltétlenül szükséges a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása egy nemzetközi bírói fórumon. Ennek érdekében szükséges fenntartani Magyarország részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumában.
Hatályát veszti a büntetőbíróságból történő kilépéséről szóló 2025-ös törvény.
Az indoklás szerint az előterjesztés nem csupán egy korábbi, a nemzetközi közösség értékrendjével ellentétes döntés visszavonása, hanem hitvallás is amellett, hogy az igazságosság, az emberi méltóság és a nemzetközi együttműködés értékei Magyarország számára továbbra is iránytűként szolgálnak.
