Egy friss kutatás szerint a kutyák az emberi beszédet jóval összetettebb módon dolgozhatják fel, mint korábban gondoltuk. Az állatok agya ugyanis képes felismerni a folyamatos beszédáramban azokat a mintázatokat, amelyek segítségével elkülöníthetők egymástól a szavak. A jelenség bizonyos szempontból hasonlít ahhoz, ahogyan az emberi agy dolgozza fel a beszédet.
A Science folyóiratban ismertetett vizsgálatban húsz felnőtt ember és húsz kutya agyi aktivitását hasonlították össze EEG-mérések segítségével. A résztvevők folyamatos hangfolyamokat hallgattak, amelyek három szótagból álló, jelentés nélküli szavakból álltak. A kutatók olyan hanganyagokat is készítettek, amelyekben a szavak határait a mássalhangzók ismétlődő kapcsolatai alapján lehetett felismerni, míg más esetekben a magánhangzókban rejlő szabályszerűségek segítettek a szavak elkülönítésében.
Az eredmény különösen érdekes volt: mind az emberek, mind a kutyák agya erősebben reagált a mássalhangzókra épülő szabályszerűségekre. Ez azért figyelemre méltó, mert a kísérletben a magánhangzók akusztikailag erősebbek és feltűnőbbek voltak. A kutyák tehát nem egyszerűen a leghangosabb hangokat követték, hanem képesek voltak felismerni a beszédben ismétlődő szerkezeti mintákat.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy számít-e, mennyi emberi beszédnek voltak kitéve az állatok kölyökkorukban. A mássalhangzókra épülő feldolgozás azonban attól függetlenül megjelent, hogy az egyes kutyák mennyi beszédet hallottak életük korai szakaszában. Ez arra utalhat, hogy a képesség nem feltétlenül az emberhez hasonló nyelvtanulás eredménye. Elképzelhető, hogy egy általánosabb, úgynevezett statisztikai tanulási mechanizmus áll mögötte, amely lehetővé teszi az agy számára az ismétlődő hangminták felismerését és a folyamatos hangfolyam szavakra történő feldarabolását.
A kutatás ugyanakkor nem bizonyítja, hogy a kutyák ugyanúgy értik a szavak jelentését, mint az emberek. A megállapítás inkább arra vonatkozik, hogy az állatok agya képes felismerni az emberi beszéd bizonyos szerkezeti sajátosságait, és ezek alapján feldolgozni a hallott hangsort. A kutatók szerint egyelőre az sem tisztázott, hogy ez a képesség a kutyák háziasítása és az emberrel való hosszú együttélés során erősödött-e meg, vagy egy régebbi, szélesebb körben elterjedt emlősagyi mechanizmusról van szó.
A felfedezés mindenesetre újabb bizonyíték arra, hogy a kutyák hallás és kommunikáció terén összetettebben dolgozzák fel az emberi hangokat, mint azt pusztán a viselkedésük alapján feltételeznénk.
