Nem pusztán érzés, hogy éjszaka, különösen éjfél után sötétebbnek és nyomasztóbbnak tűnhet a világ. A kutatók egy úgynevezett „Mind After Midnight”, vagyis „Éjfél utáni elme” hipotézissel próbálják leírni azt a jelenséget, amely szerint az emberi agy működése jelentősen megváltozik azokban az órákban, amikor a szervezetnek természetes körülmények között már pihennie kellene.
A biológiai óránk ugyanis a nappali aktivitásra és az éjszakai pihenésre alakult ki. Napközben az agy működése támogatja a koncentrációt, a társas kapcsolatokat, az önkontrollt és a racionális döntéshozatalt, éjszaka azonban a szervezet fokozatosan az alvás felé áll át.
Ha valaki ennek ellenére hosszú órákon keresztül ébren marad, az agy működése kedvezőtlen irányba változhat. Csökkenhet az impulzusok feletti kontroll, miközben az úgynevezett jutalmazó rendszer bizonyos ingerekre érzékenyebbé válhat. Emiatt éjszaka könnyebb lehet engedni például az egészségtelen ételek, különféle szerek vagy más kockázatos viselkedések iránti késztetéseknek. Közben a problémák is sokkal súlyosabbnak tűnhetnek, mint nappal: egy kisebb kudarc könnyen hatalmas problémává válhat, a gondolatok pedig egyre inkább a negatív forgatókönyvek körül kezdhetnek forogni.
A jelenségnek evolúciós magyarázata is lehet. Őseink számára az éjszaka jóval veszélyesebb időszak volt, amikor a rossz látási viszonyok miatt fokozottan kellett figyelniük a környezetükre. A kutatók szerint az emberi agy ezért éjszaka hajlamosabb lehet a veszélyek és a negatív ingerek észlelésére. A modern világban azonban már nem feltétlenül valódi ragadozókat kell figyelnünk, így ez a fokozott éberség könnyen befelé fordulhat: régi hibákon, kudarcokon vagy a jövő lehetséges problémáin kezdünk rágódni.
A kialvatlanság tovább ronthatja a helyzetet. A cikk által idézett kutatások szerint éjfél és reggel hat óra között bizonyos súlyos mentális és viselkedési kockázatok magasabbak lehetnek, mint a nap más időszakaiban. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a hipotézis elsősorban azokra vonatkozik, akik hosszabb ideig ébren maradnak az éjszaka közepén, nem pedig arra, amikor valaki rövid időre felébred, majd visszaalszik. A kutatók szerint még további vizsgálatokra van szükség annak pontos megértéséhez, hogyan változik az emberi gondolkodás a hosszan tartó éjszakai ébrenlét során.
A gyakorlati tanulság egyszerű: ha valaki éjszaka úgy érzi, hogy minden probléma megoldhatatlanná vált, érdemes lehet elhalasztania a fontos döntéseket, és előbb aludnia. Ugyanaz a helyzet reggel, kipihentebb állapotban sokszor egészen másnak tűnhet - írja a frontiersin.com.
