Az ókori Egyiptom történetében több nő is jelentős hatalomra jutott, közülük azonban a kutatók szerint lehet, hogy nem a közel 4000 évvel ezelőtt uralkodó Szobekneferu volt az első női uralkodó. Egy új tanulmány alapján ugyanis Meretneith, aki mintegy 5000 évvel ezelőtt, az első dinasztia idején élt, valódi királyként gyakorolhatta a hatalmat. Ha ez a feltételezés helyes, akkor ő lehetett az ókori Egyiptom egyik legkorábbi ismert női uralkodója.
Meretneith neve korábban is ismert volt a régészek előtt, ám az nem volt egyértelmű, hogy pontosan milyen szerepet töltött be az ország vezetésében. Sue Kelly, a prágai Károly Egyetem egyiptológusa és Crystal Miller, a Bukaresti Egyetem digitális régésze új képalkotási módszerrel vizsgálták a korábban feltárt leleteket. A hieroglifákat elkülönítették, megfordították a színeket, majd nagy kontrasztú képekké alakították őket. Ennek segítségével Meretneith neve olyan serekh jelképeken vált felismerhetővé, amelyeket az egyiptomi uralkodókhoz kapcsoltak.
A jeleket összesen 13, mintegy 80 éve felfedezett agyagdugón találták, amelyek egykor edényeket és tárolóedényeket zártak le. A kutatók szerint a serekh használata különösen fontos bizonyíték, mivel ezt a jellegzetes királyi szimbólumot az adott korszakban az uralkodókhoz kötötték. A tanulmány szerzői ezért úgy vélik, hogy Meretneith nem egyszerűen királyné lehetett, hanem férfi uralkodóval egyenrangú királyi hatalmat is gyakorolhatott.
Meretneith jelentőségét más régészeti bizonyítékok is alátámaszthatják. Királyi sírját Abüdoszban találták meg, amelyben több száz nagyméretű borosedényt, valamint csaknem ötven olyan melléksírt és kamrát tártak fel, amelyeket szolgálók és udvari személyek temetésére használhattak. A sír egyik monumentális kő sztéléjén szintén szerepelhetett a neve. Mindez arra utal, hogy rendkívül magas rangú személy volt.
A kutatók szerint Meretneith politikai pályája akár három évtizeden át is tarthatott, és ez idő alatt többféle szerepet tölthetett be. Elképzelhető, hogy kezdetben társuralkodóként működött apja, Djer király mellett, később pedig fia, Den kiskorúsága idején régensként vezette az országot. Egy Den sírjában talált pecsétlenyomaton ráadásul Meretneith neve a „király anyja” megjelöléssel jelenik meg.
A kutatók szerint az is figyelemre méltó, hogy Meretneith neve egy későbbi uralkodó, Semerkhet sírjának pecsétjén is feltűnik. Más feliratok alapján úgy tűnik, hogy a kincstár és az állami tisztviselők felett is rendelkezhetett hatalommal. A tanulmány szerzői szerint Meretneith különleges helyzetét részben az adhatta, hogy egyszerre tartozott az uralkodói családhoz és nőként sajátos módon alkalmazkodhatott a korabeli politikai viszonyokhoz.
A kutatás ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Meretneith pontos státusza továbbra is vitatott kérdés. A bizonyítékok egy része erősen utal uralkodói szerepére, de a történészek között nincs teljes egyetértés arról, hogy ténylegesen királyként uralkodott-e. Az új eredmények mindenesetre azt vetik fel, hogy az ókori Egyiptom történetének kezdeteinél egy nő is betölthette a legmagasabb politikai hatalmat – több mint ezer évvel korábban, mint ahogy azt a hagyományos kronológia alapján korábban feltételezték - írja a ScienceAlert.
