Belföld
A bizalom helyreállítását ígérte a leendő honvédelmi miniszter
Nem állítják vissza a sorkatonaságot

A Tisza-kabinet a béke kormánya lesz, nem küld katonákat az ukrajnai háborúba és nem állítja vissza a sorkatonaságot sem - húzta alá hétfői bizottsági meghallgatásán Ruszin-Szendi Romolusz. A volt honvéd vezérkarfőnök és leendő tárcavezető hangsúlyozta, a haderőfejlesztés kapcsán is sok munka vár még rá. Szerinte ugyanis az elmúlt években megváltozott az alapelv, és a modernizáció jelentős részét - úgymond - magáncégekbe szervezték ki, ahol nem kizárólag szövetséges országok a szereplők. Úgy vélem, itt egyre megy, hogy akár tulajdonosként, akár befektetőként vannak jelen, ez alapvetően járult hozzá a szövetségesi bizalom megrendüléséhez - mondta.
A leendő tárcavezető hangoztatta, erős kritika illeti az előző vezetést, melynek tevékenysége megtörte a honvédség és a katonák gerincét, s a morál és az önbizalom is lesüllyedt. Ruszin-Szendi Romolusz keményen bírálta a katonák közötti jelentős, olykor több százezer forintot elérő illetménykülönbségeket is.
Szívből remélem, e bizottság segít abban, hogy a honvédelem nemzeti minimum legyen - húzta alá meghallgatásán a leendő miniszter. Aki egyben hozzátette, bízik abban, a szakbizottság valóban szakmai kérdésekkel foglalkozik majd.
Simicskó István (KDNP) kérdésére válaszolva elmondta, a Zrínyi 2026 program idén véget ér, és nem akar új programot hirdetni, a haderőfejlesztésnek - figyelemmel a technikai fejlődésre - folyamatosnak kell lennie.
A honvédek jogállásáról szóló jogszabálynak törvénynek kell lennie, nem kormányrendeletnek, mert csak a törvény védi meg a katonát attól, hogy ne legyen kitéve politikai tisztogatásnak, ahogyan az 2023-ban történt - mondta. A leendő miniszter közölte: hisz a kollektív bölcsességben, és abban, hogy az érintettek bevonásával jobb törvény alapjait teremtik meg, már az új költségvetés elfogadása előtt.
Takács Árpád (Fidesz) kérdésére elmondta, Magyarország rendkívül büszke lehet a tartalékos rendszerre, jelenleg több 12 ezren vannak, de mobilitásuk nem üti meg az elvártat, ezért fejleszteni kell többek között az egyéni harcászati felszerelésüket, normális kiképzést kell biztosítani számukra, hogy ne csak "minél nagyobb számot mondhassunk be". Bővíteni szerezné a katonai középiskolák rendszerét, is amely egyfajta belépő a tartalékos és hivatásos rendszerbe.
A fiatalításról szólva azt mondta, vezérkari főnökként nem volt lehetősége arra, hogy megvédje a katonákat, de most visszavesznek mindenkit, aki szolgálni akar. Aki a magyar honvédelemért akar dolgozni, annak helye van a honvédség rendszerében - emelte ki. Saját szerepéről a fiatalításban azt mondta, ha akkor vezérkari főnökként felállt volna, jön más, aki kritika nélkül végrehajtja azt, de ő felemelte ellene a hangját, ezért is kellett végül mennie. Hozzátette: neki a törvényeket kellett betartania, és ebben elment a falig "és azon túl is", most pedig azon dolgozik, hogy a minisztérium akkori vezetésének hibás döntését korrigálják.
Közölte: marad a minisztériumtól független vezérkar, és miniszterként nem a Várban, hanem a tárca régi, Balaton utcai épületében fog dolgozni.
Novák Előd (Mi Hazánk Mozgalom) kérdésére válaszolva közölte: egyik első intézkedése lesz a Mária Terézia-laktanya visszanevezése Petőfi-laktanyává, erre már a héten sor kerülhet. A miniszterjelölt azt mondta, tudomása szerint sok csalódott katona adta be leszerelési kérelmét, de tőlük türelmet kért, amíg megvalósítják az intézkedéseiket.
A miniszterjelölt az ülésen elmondta azt is, nem igaz, hogy elvették volna altábornagyi rendfokozatát. Nem jelentette be, kikkel kíván együtt dolgozni, de az ülésen mellette ült Tompa Enikő, a Tisza párt debreceni képviselője.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszteri kinevezését hat kormánypárti igen szavazattal, Novák Előd nem szavazatával, Simicskó István és Takács Árpád tartózkodásával támogatta a testület.
Tettekkel tudjuk visszaállítani szövetségeseink bizalmát
Szövetségeseink bizalmát tettekkel tudjuk helyreállítani, bizonyítanunk kell, hogy Magyarország szuverén ország, de a szövetségesei bízhatnak benne politikailag is - mondta kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt a honvédelmi miniszteri posztra jelölt Ruszin-Szendi Romulusz hétfőn.
A politikus közölte: az előző kormány döntései nyomán a szövetségesek bizalma erősen devalválódott, a kabinet magára hagyta a katonákat, óriási illetményfeszültséget gerjesztett, nem költött eleget az infrastruktúrára.
Az nem lehet, hogy a laktanyában a víz "inni meleg, fürdeni hideg" - jegyezte meg.
Hozzátette: nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy az előző kormány olyan cégekhez szervezte ki a védelmi ipart, amelyekben nem NATO-tagországok is befektetők, tulajdonosok. Hozzátette: felülvizsgálják ezeket a privatizációkat, és mindent meg fognak tenni azért, hogy az állami tulajdont visszaszerezzék ezekben a társaságokban, és átvizsgálják a szerződéseket.
Megerősítette: nem küldenek katonákat és fegyvereket az orosz-ukrán háborúba és nem állítják vissza a sorkatonaságot. A haderőfejlesztés fókuszába újra az embert helyezik, megújítják az illetményrendszert, új életpályamodellt vezetnek be, amelynek része lesz az életpálya méltó lezárása is.
Szólt arról is, "óriási problémák" vannak a kibervédelem területén, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szövetségesek bizalma megrendült Magyarországban. Jelezte: az új Honvédelmi Minisztériumban kiemelt szerepet kap a kibervédelem és a digitalizáció.
Sopov Ildikó Éva (Tisza) kérdésére válaszolva elmondta, Magyarország azt vállalta, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékára emeli a védelmi kiadások arányát, ezt teljesíteni fogják, üteme a nemzetgazdaság teljesítőképességétől függ. Hozzátette: nem bakancsot és lőszert fognak venni, hanem olyan fejlesztéseket is megvalósítanak ebből az összegből - például az úthálózat vagy az egészségügy fejlesztését -, ami a honvédelem ügyét is segíti.
Hegedűs Barbara (Fidesz) kérdésére válaszolva elmondta, Magyarország úgy döntött, fenntart egy ütőképes önkéntes haderőt, de a további biztonságot a NATO kollektív védelme jelenti. Mint mondta, a magyar érdekek a legfontosabbak, de a szövetségesekkel együtt tudják megvalósítani a valós védelmet.
Kocsis Máté (Fidesz) kérdésére elmondta, a Magyar Honvédség kiberképessége a honvédségre vonatkozik, az a prioritás, hogy a honvédség rendszerébe ne jussanak be idegenek, tehát a honvédség nem kíván vezető szerepet betölteni a magyarországi kibervédelemben, az a Belügyminisztérium feladata. Szólt arról is, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál - az elszenvedett fiaskók nyomán - teljes ellenőrzést végeznek, hogy hatékonyabbá tegyék a szervezetet.
Tóth Tamás (Tisza) a kecskeméti repülőtéren történt repülőgépalkatrész-lopásról kérdezte a jelöltet, Ruszin-Szendi Romulusz azt válaszolta: fel kell mérni az infrastruktúrát, és ha eddig nem költöttek a bázisok megerősítésére, akkor "itt az idő".
Apáti István (Mi Hazánk Mozgalom) kérdéseire válaszolva a jelölt vállalta a honvédségi beszerzéseknél a teljes transzparenciát, de jelezte, nem minden beszerzés lesz nyílt, mert az országnak "nem a legolcsóbb, hanem a legjobb kell". Jelezte: nem tűri, hogy egy forintot is ellopjanak a beszerzések során, "egy forinttal is túlárazzanak". A három évvel korábbi, honvédségi fiatalításról azt mondta, az nem fiatalítás, "hanem politikai tisztogatás" volt, és miniszterként mindent megtesz, hogy "ezt a gyalázatot" kitöröljék.
A szolgálati lakásával kapcsolatos kérdésre elmondta, ki fogják vizsgálni, hogy menyibe került, ki írta alá a szerződéseket, de jelezte, ő az egyetlen vezérkari főnök, akinek nem lett tulajdona a szolgálati lakása.
A sorkötelezettségről kifejtette: nem hisz benne, Magyarországon önkéntes alapon kell katonának lenni, és ennek az alapjai megvannak, de vonzóvá kell tenni a katonai szolgálatot az illetmények rendezésével és az életpálya megalkotásával.
A katonáknak érezniük kell a megbecsülést, és ha jó újra katonának lenni, akkor emelkedni fog a számuk is. A katonák nem munkavállalók, hanem a hazát szolgálják - mondta.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszteri kinevezését hat kormánypárti igen szavazattal, Apáti István bizottsági elnök nem szavazatával, valamint Hegedűs Barbara és Kocsis Máté tartózkodása mellett támogatta a testület.
