A magyar háztartások 68 százalékában van saját autó, a járművek 40 százaléka legalább 16 éves, a magyar autósok 47 százaléka évente legalább egyszer hosszabb külföldi útra indul, de asszisztencia-biztosítással csak nagyjából minden negyedik autós rendelkezik.
Egy hosszabb autóút mindig tartogat némi bizonytalanságot: elég egy defekt, egy lemerült akkumulátor, egy váratlan műszaki hiba vagy egy kisebb koccanás, és a gondosan megtervezett nyaralásból pillanatok alatt stresszes mentési művelet lehet. A Redion — korábbi nevén Europ Assistance — friss Asszisztencia Biztosítás Index kutatása szerint ez korántsem ritka helyzet: tavaly a magyar autósok kétötöde került váratlan vészhelyzetbe az utakon.
A felmérés különösen a nyári utazási szezon előtt figyelmeztető. A magyar autósok jelentős része rendszeresen indul hosszabb útra, nemcsak belföldön, hanem külföldön is. Tízből közel kilenc autós évente legalább egyszer nagyobb távolságot tesz meg Magyarországon, míg csaknem minden második autós évente legalább egyszer saját kocsival indul hosszabb külföldi útra. Ez azt jelenti, hogy a meghibásodás vagy baleset kockázata nem elméleti probléma, hanem nagyon is hétköznapi helyzet.
A legnagyobb gondot az okozza, hogy a magyar autópark jelentős része elöregedett. A kutatás szerint az autók 40 százaléka 16 éves vagy annál idősebb. Egy régebbi jármű természetesen lehet jól karbantartott, de statisztikailag nagyobb eséllyel fordulhat elő vele műszaki probléma, különösen nagy melegben, autópályán, hosszú távon vagy hegyi utakon. Egy külföldi nyaralás előtt ezért nemcsak a szállást és az útvonalat érdemes megtervezni, hanem azt is, mi történik, ha az autó megáll.
A külföldi autós utazásoknál a leggyakoribb probléma az általános műszaki meghibásodás volt, ezt követte a gumiabroncs-probléma, az akkumulátor lemerülése és a közlekedési baleset. Ezek önmagukban is kellemetlen helyzetek, de idegen országban sokkal nagyobb terhet jelentenek. Más nyelven kell segítséget kérni, ismeretlen szabályok között kell eligazodni, nem biztos, hogy könnyű megbízható szerelőt találni, és a javítás, szállítás vagy hazajutás költsége gyorsan elszállhat.
A kutatás szerint egy külföldi meghibásodás vagy baleset sok esetben több százezer forintos kiadást jelenthet. A válaszadók közel fele 250 ezer forint alatti összegből meg tudta oldani a helyzetet, de több mint harmaduknak már 250 és 500 ezer forint közötti összeget kellett kifizetnie javításra, autómentésre vagy hazajutásra. Közel minden tizedik érintettnél a költség meghaladta az 500 ezer forintot is.
Ez különösen azért fontos, mert sok autós fejében a vészhelyzet még mindig úgy él, mint valami, amit „majd megoldunk valahogy”. A felmérés szerint a magyarok közel 70 százaléka úgy érzi, felkészült egy váratlan autós helyzet kezelésére. Amikor azonban valóban bekövetkezik a baj, kiderülhet, hogy a helyzet sokkal bonyolultabb: nem elég tudni, kit kell felhívni, gyorsan kell dönteni vontatásról, javításról, csereautóról, szállásról vagy akár a hazautazás megszervezéséről is.
A magyar autósok többsége vészhelyzetben még mindig elsősorban személyes kapcsolatokra támaszkodna. A válaszadók közel harmada elsőként saját autószerelőjét hívná, minden ötödik autós valamelyik családtagját keresné, 15 százalék pedig baráttól kérne segítséget. Asszisztencia-szolgáltatóhoz elsőként csak 11 százalék fordulna.
Pedig a gépjármű-asszisztencia éppen az ilyen helyzetekre kínál megoldást: 0–24 órás segítségnyújtást, helyszíni javítást, autómentést, szervizbe szállítást, szükség esetén továbbutazási vagy hazajutási segítséget. A kutatás szerint a magyarok közel fele már hallott erről a szolgáltatásról, és a többség kifejezetten hasznosnak tartja. Ennek ellenére jelenleg csak körülbelül minden negyedik magyar autós rendelkezik ilyen biztosítással.
A különbség tehát a hozzáállás és a tényleges felkészültség között van. Sokan érzik, hogy egy ilyen szolgáltatás hasznos lehet, mégis csak kevesen kötnek biztosítást előre. Ennek oka lehet az is, hogy az autósok egy része csak akkor szembesül a külföldi mentés vagy javítás valódi költségével, amikor már megtörtént a baj. Egy autómentés, egy szervizbe szállítás vagy egy nem tervezett szállás külföldön gyorsan akkora összegre rúghat, amely egy egész nyaralás költségvetését felborítja.
A nyári szezonban a kockázat még nagyobb. A hőség megterheli az akkumulátort, a hűtőrendszert, a gumiabroncsokat és a motort is. A hosszú autópályás szakaszok, a dugók, a klíma folyamatos használata és a túlpakolt autó mind növelhetik a meghibásodás esélyét. Külföldön ráadásul sokan több száz vagy akár több ezer kilométert tesznek meg rövid idő alatt, ami különösen próbára teszi az idősebb autókat.
A legfontosabb tanulság nem az, hogy ne induljunk autóval nyaralni, hanem az, hogy ne csak az úti célt tervezzük meg. Indulás előtt érdemes átnézetni az autót, ellenőrizni a gumikat, a fékeket, az akkumulátort, a folyadékszinteket és a klímát. Fontos, hogy legyen nálunk minden kötelező felszerelés, az autó papírjai, a biztosítási adatok, és tudjuk, kit kell hívni vészhelyzetben.
A Redion kutatása végső soron arra mutat rá, hogy a magyar autósok sokat utaznak, gyakran idősebb autóval, és közben még mindig hajlamosak alábecsülni egy váratlan helyzet költségét. Egy defekt vagy műszaki hiba önmagában is bosszantó, külföldön azonban könnyen több százezer forintos problémává válhat.
Az autós nyaralás szabadságot ad, de felelősséget is jelent. Aki előre felkészül, annak egy váratlan hiba nem feltétlenül teszi tönkre az egész utat. Aki viszont csak akkor kezd segítséget keresni, amikor az autó már az út szélén áll, annak a legkisebb műszaki probléma is drága és idegőrlő kalanddá válhat.
