Választás
Közvélemény-kutatás: a geopolitikai feszültség és az energetikai vita is hatással lehet a magyar pártpreferenciák alakulására
Egy friss közvélemény-kutatás szerint továbbra is szoros a verseny a magyar politikai térben, ugyanakkor több olyan tényező is megjelent a kampányban, amely érdemben befolyásolhatja a választói hangulatot. Az amerikai McLaughlin & Associates kutatócég felmérése alapján jelenleg a Fidesz–KDNP 43 százalékon, míg a Tisza Párt 37 százalékon áll a teljes népesség körében egy most vasárnap esedékes parlamenti választás esetén. A kutatás ezerfős mintán, telefonos módszerrel készült 2026. február 25. és március 2. között a biztos szavazók körében.
A felmérés eredményeiről az Index.hu számolt be részletesen, kiemelve a kampány egyik központi kérdését: az energetikai politikát és az ukrajnai háborút.
Energetikai vita és a Barátság kőolajvezeték kérdése
A kutatásban külön kérdésként szerepelt az orosz olaj- és gázszállítás jövője, valamint az Ukrajna felől érkező energiaimport. A válaszadók 69 százaléka nem értett egyet azzal, hogy Ukrajna egyoldalúan elzárja Magyarország felé a Barátság kőolajvezetéket, míg 22 százalék támogatta azt az álláspontot, amelyet a felmérés szerint Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij képvisel.
A kutatás másik eredménye azt mutatja, hogy a magyar választók jelentős többsége gazdasági okokból sem támogatná az orosz energiaforrások kivezetését. A válaszadók 69 százaléka nem lenne hajlandó magasabb árat fizetni a benzinért vagy a gázért – például akár literenként 1000 forintos üzemanyagárat vagy a jelenlegi gázszámla két-háromszorosát – azért, hogy Magyarország azonnal megszüntesse az orosz olaj- és gázimportot. Ezzel szemben 18 százalék osztja a Tisza Párt álláspontját.
A kutató értelmezése: a geopolitikai konfliktus hatása
John McLaughlin, a felmérést vezető amerikai közvélemény-kutató úgy véli, hogy a geopolitikai konfliktusok és az energetikai vita közvetlen hatással lehet a politikai preferenciákra. Szerinte Volodimir Zelenszkij Magyarországgal szembeni „ellenséges fellépése” és „büntető intézkedései” visszájára fordulhatnak, és ez „újabb okot adhat a magyar embereknek arra, hogy ismét Orbán Viktort válasszák miniszterelnöknek”.
Egyes médiaelemzések szerint az ilyen fejlemények politikai következményei túlmutathatnak az energetikai vitán. Politikai elemzők úgy gondolják, hogy a Tisza Párt és egyes tagjai Kijev politikájához köthető kapcsolatai a kampányban jelentős kommunikációs támadási felületet adhatnak, ami befolyásolhatja a párt társadalmi megítélését.
Továbbra is kétesélyes a választás
A jelenlegi adatok alapján a két legnagyobb politikai erő között továbbra is viszonylag szűk a különbség. A kisebb pártok közül a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk Mozgalom egyaránt 5 százalékon, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3 százalékon áll.
Szakértők szerint a következő hónapok kampánya döntő lehet abban, hogy melyik narratíva kerül előtérbe: a gazdasági stabilitás és az energiaellátás biztonsága, vagy az európai és ukrán kapcsolatok újragondolása. A 2026-os választás egyik fő kérdése így az lesz, milyen külpolitikai irányt választ Magyarország a jelenlegi globális helyzetben ?
