HIRDETÉS

Döbbenetes felfedezés, hogy egész városok süllyednek a lábunk alatt

A tudósok 465 nagyvárost vizsgáltak meg

Tudomány
  • 2026.11.18. - 13:53
Cikk borítókép
Észrevétlenül süllyed a talaj a világ számos nagyvárosában. A felszín alatti vízkészletek túlzott kitermelése tovább súlyosbíthatja a folyamatot.Mesterséges Intelligencia által, egyedi grafikai generálással készült illusztráció

A tudósok 107 ország 465, egymilliónál népesebb városát vizsgálták meg műholdas mérésekkel. Mexikóváros egyes részein évente akár 21,7 centiméteres süllyedést is kimutattak. A folyamat épületeket, utakat, vízvezetékeket és csatornahálózatokat veszélyeztethet, miközben a tengerparti településeken az áradások kockázatát is növeli. A legmeglepőbb azonban az, hogy a veszélyt sok esetben maga az emberi tevékenység idézi elő.

Lassan eltűnik a talaj a nagyvárosok alatt

A modern nagyvárosok veszélyeiről beszélve általában a földrengésekre, árvizekre vagy szélsőséges időjárási jelenségekre gondolunk. Létezik azonban egy sokkal lassabb, szinte észrevehetetlen folyamat is, amely hosszú távon súlyos károkat okozhat.

A talaj fokozatosan megsüllyed az épületek, utak és teljes városrészek alatt. A jelenséget a tudomány felszínsüllyedésnek, illetve talajsüllyedésnek nevezi.

HIRDETÉS

A Nature Cities tudományos folyóiratban 2026. október 12-én megjelent nagyszabású kutatás minden korábbinál átfogóbb képet adott arról, milyen mértékben érinti a probléma a világ nagyvárosait.

Lijun Wang, Zurui Ao, Shengli Tao és munkatársaik 465 nagyváros területén elemezték a földfelszín mozgását, a 2014 és 2023 közötti műholdas adatok felhasználásával.

Az eredmények alapján a talajsüllyedés különösen súlyos Délkelet-Ázsia, Nyugat- és Közép-Ázsia, valamint Észak-Amerika egyes térségeiben. A kutatók ugyanakkor Dél-Amerikában, Afrikában és Oroszországban is jelentős süllyedési területeket azonosítottak.

HIRDETÉS

A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a veszély nem korlátozódik a tengerpartokra. A szárazföld belsejében fekvő nagyvárosokat ugyanúgy érintheti.

Mexikóváros egyes részei évente több mint húsz centimétert süllyednek

A kutatás egyik legmegdöbbentőbb eredménye Mexikóvároshoz kapcsolódik.

HIRDETÉS

A műholdas megfigyelések szerint a mexikói főváros egyes pontjain az éves süllyedés megközelítette a 217 millimétert, vagyis a 21,7 centimétert.

Ez rendkívül gyors felszínmozgásnak számít.

Fontos azonban, hogy nem egész Mexikóváros süllyed ekkora sebességgel. A város területére számított medián érték körülbelül évi 8 milliméter volt, ami jól mutatja, milyen hatalmas különbségek lehetnek egyetlen településen belül is.

HIRDETÉS

A jelenség hátterében részben a város földtani adottságai állnak.

Mexikóváros jelentős része egykori tómederre épült, ahol vastag, puha, összenyomódásra hajlamos üledékrétegek találhatók. A talajvíz kitermelése tovább fokozhatja ezeknek a rétegeknek a tömörödését. Amikor a mélyebb víztartó rétegekből nagy mennyiségű vizet emelnek ki, megváltoznak a föld alatti nyomásviszonyok. Ennek következtében a talaj fokozatosan összenyomódhat, a felszín pedig lesüllyedhet.

A probléma nemcsak az épületek stabilitását érintheti, hanem a csatornázást, a közlekedést és az árvízvédelmet is.

HIRDETÉS

Ázsiában különösen súlyos a helyzet

A nemzetközi vizsgálat alapján a városszintű süllyedési mutatók között több ázsiai település is kiemelkedik. Az indonéziai Medan területén körülbelül 33 milliméteres éves medián süllyedést mutattak ki. Bandungban ez az érték megközelítette a 22 millimétert, az iráni Iszfahánban pedig a 11 millimétert.

Első pillantásra néhány centiméter nem tűnik soknak.

HIRDETÉS

Évtizedek alatt azonban a folyamatos talajmozgás jelentős szintkülönbségeket alakíthat ki. Ráadásul nem csupán az számít, milyen gyorsan süllyed egy város, hanem az is, hogy a különböző városrészek milyen eltérő ütemben mozognak.

Ha egy épület egyik oldala gyorsabban süllyed, mint a másik, a szerkezetben repedések keletkezhetnek. A föld alatti vezetékek és a közlekedési infrastruktúra szintén károsodhatnak.

A kutatók szerint ezért a talajsüllyedést nem elegendő városi átlagok alapján értékelni. A helyi különbségek sok esetben fontosabbak lehetnek, mint az egész településre jellemző értékek.

Mi okozza a városok süllyedését?

A talajsüllyedés természetes földtani folyamatok és emberi tevékenység következménye egyaránt lehet. A legfontosabb kiváltó tényezők közé tartozik a felszín alatti vízkészletek túlzott kitermelése.

A nagyvárosoknak óriási mennyiségű vízre van szükségük. A lakossági fogyasztás, az ipari tevékenység és egyes térségekben a mezőgazdasági öntözés is hozzájárulhat a mélyebb víztartó rétegek terheléséhez.

Amikor a vízkitermelés meghaladja az utánpótlódást, a víztartó rétegekben csökkenhet a nyomás. Ez a finom szemcséjű üledékek összetömörödéséhez vezethet.

A folyamat bizonyos esetekben visszafordíthatatlan.

A süllyedésben emellett szerepet játszhatnak a természetes üledéktömörödési folyamatok, a földtani szerkezet, valamint helyenként az olaj- és gázkitermelés vagy a bányászati tevékenység is.

A nagy tömegű épületek és egyéb városi terhelések helyi talajmozgásokat idézhetnek elő, de a kutatások alapján nem lehet minden város süllyedését egyszerűen a felhőkarcolók súlyával magyarázni.

A veszély kialakulása rendszerint több tényező összetett kölcsönhatásának eredménye.

Nemcsak az ázsiai nagyvárosok vannak veszélyben

Egy 2025 májusában megjelent amerikai kutatás a 28 legnépesebb egyesült államokbeli város talajmozgását vizsgálta. Az eredmények szerint mindegyik település területének legalább ötöde süllyedést mutatott.

A jelenség mintegy 34 millió embert érintő városi területeken volt kimutatható.

A kutatók több mint 29 ezer épületet azonosítottak olyan térségekben, ahol a talajmozgás miatt magas vagy nagyon magas lehet a szerkezeti károsodás kockázata. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezek az épületek összeomlás előtt állnak.

A vizsgálat a lehetséges károsodások kockázatát értékelte, nem pedig a ténylegesen bekövetkezett épületkárokat számolta össze. A felszínsüllyedés különösen Houston, Dallas–Fort Worth, New York és más nagyvárosi térségek esetében kapott figyelmet. A probléma tehát a világ leggazdagabb és legfejlettebb infrastruktúrával rendelkező városait sem kerüli el.

A tengerpartokon kétszeres veszély fenyeget

A talajsüllyedés a tengerparti városok számára különösen súlyos következményekkel járhat.

Ezeken a területeken ugyanis a globális tengerszint-emelkedés és a szárazföld süllyedése egyszerre növelheti a víz relatív magasságát a városhoz képest. Másként fogalmazva, nemcsak a tenger emelkedhet, hanem a part menti szárazföld is lejjebb kerülhet.

Egy 2026-ban a Nature Communications folyóiratban publikált kutatás szerint a part menti lakosság által tapasztalt relatív tengerszint-emelkedés az 1995 és 2020 közötti időszakban globális átlagban körülbelül évi 6 milliméter volt.

Ez nagyjából kétszerese a vizsgált időszak éghajlati eredetű, abszolút tengerszint-emelkedési ütemének. A kutatás szerint a világ tengerparti lakosságának mintegy 71 százaléka olyan térségekben él, ahol a szárazföld süllyed.

Az Európai Űrügynökség 2026 februárjában arra is figyelmeztetett, hogy számos folyódelta gyorsabban süllyedhet, mint amilyen ütemben a tengerszint emelkedik.

Ez komoly kihívást jelenthet például Bangkok, Sanghaj, Alexandria és Ho Si Minh-város számára. A relatív vízszint emelkedése fokozhatja a part menti elöntések veszélyét, és egyre nagyobb terhet róhat az árvízvédelmi rendszerekre.

A műholdak már milliméteres változásokat is észlelnek

A kutatók a felszínsüllyedés mérésére korszerű műholdas radaros technológiát használnak.

Az InSAR néven ismert eljárás különböző időpontokban készült radarképek összehasonlításával képes kimutatni a földfelszín rendkívül kicsi elmozdulásait is. A módszer megfelelő körülmények között milliméteres nagyságrendű változások megfigyelésére alkalmas.

A 465 várost vizsgáló tanulmány elsősorban az európai Copernicus-program Sentinel–1 műholdjainak adataira épült.

A kutatás egyik legfontosabb előnye, hogy azonos módszertani alapokon hasonlította össze a világ különböző térségeiben található településeket. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a méréseknek vannak korlátai.

A vizsgálat elsősorban helyi, viszonylagos felszínmozgásokat térképezett fel. A globális magassági mozgásokhoz történő viszonyítás további bizonytalanságot eredményezhet, különösen ott, ahol kevés földi mérőállomás működik.

Az adatok ezért nem alkalmasak arra, hogy minden város jövőbeli süllyedését pontosan előre jelezzék. A veszélyeztetett területek azonosításában azonban rendkívül hasznosak.

Megállítható a városok süllyedése?

A kutatások egyik legfontosabb üzenete, hogy a talajsüllyedés bizonyos kiváltó okai befolyásolhatók.

A felszín alatti vízkitermelés szabályozása, az alternatív vízellátás fejlesztése és a vízkészletek tudatosabb kezelése több térségben is hozzájárulhat a folyamat lassításához.

Japánban erre különösen érdekes példát találtak a kutatók.

Oszaka térségében a múlt században jelentős talajsüllyedést okozott a nagymértékű vízkitermelés. A később bevezetett korlátozások nyomán a víztartó rétegek nyomása részben helyreállt, és a süllyedés jelentősen mérséklődött.

Egy 2026 szeptemberében megjelent új tanulmány pedig helyenként akár évi 12 milliméteres felszínemelkedést is kimutatott a térségben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden korábbi talajsüllyedés visszafordítható lenne.

Bizonyos összetömörödött üledékrétegek már nem nyerik vissza eredeti térfogatukat. A megelőzés ezért sokkal hatékonyabb lehet, mint a már bekövetkezett károk helyreállítása.

A legnagyobb veszély sokszor láthatatlan

A Nature Cities új kutatása arra figyelmeztet, hogy a talajsüllyedés a világ nagyvárosainak egyik kevésbé látványos, de rendkívül fontos környezeti és infrastrukturális kihívása.

A jelenség nem feltétlenül jár hirtelen katasztrófával.

Gyakran évek vagy évtizedek alatt bontakozik ki, miközben fokozatosan terheli az épületek alapozását, az utak szerkezetét és a közműhálózatokat. A veszély ráadásul nem egyformán érinti a települések minden részét.

Egy városon belül akár jelentős különbségek is kialakulhatnak a felszínmozgás sebességében.

Éppen ezért különösen fontos a rendszeres mérés és a helyi földtani viszonyok megismerése. A kutatás nem azt állítja, hogy a világ nagyvárosai hamarosan eltűnnek a föld alatt.

Arra viszont egyértelműen rámutat, hogy számos település alatt olyan lassú felszínmozgások zajlanak, amelyek hosszú távon súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhatnak.

A tudósok szerint a műholdas megfigyelések segítségével ma már korábban elképzelhetetlen részletességgel követhető, mi történik a lábunk alatt.

A legfontosabb kérdés azonban nem az, hogy képesek vagyunk-e észlelni a süllyedést, hanem az, hogy időben sikerül-e megtenni a szükséges lépéseket.

Mert miközben a világ városai egyre magasabbra építkeznek, bizonyos helyeken maga a földfelszín süllyed egyre mélyebbre.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS