A döntés azonban fontos fordulatot is hozott, a jegybank vezetése már a kamatcsökkentés lehetőségét is megvitatta. A forint gyengüléssel reagált, a magyar családok számára pedig továbbra is az a legfontosabb kérdés, hogy mikor lehetnek olcsóbbak a hitelek és hogyan változhat a megtakarítások hozama.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa november 17-i ülésén úgy döntött, hogy az alapkamat továbbra is 5,5 százalék marad.
A döntés önmagában nem okozott meglepetést, ám Varga Mihály jegybankelnök a sajtótájékoztatón elárulta, hogy a testület nem egyhangúlag döntött. Két javaslat is napirenden volt, az egyik a jelenlegi kamatszint fenntartásáról, a másik annak csökkentéséről szólt.
Ez azt jelzi, hogy a jegybankon belül már megkezdődött a vita a további kamatcsökkentésről.
Miért vár még az MNB?
Magyarországon az októberi infláció 2 százalék volt, ami kedvező adatnak számít. A jegybank azonban attól tart, hogy a következő hónapokban ismét gyorsulhat az áremelkedés.
Ebben szerepet játszhatnak a magasabb üzemanyagárak, egyes adóemelések és az árréskorlátozások kivezetése.
Az MNB ezért egyelőre óvatos és nem szeretne túl korán kamatot csökkenteni, mert az a forint gyengüléséhez és az infláció ismételt emelkedéséhez is hozzájárulhat.
A keddi döntést követően a forint valóban gyengült. Az euró árfolyama 366 forint fölé emelkedett, részben azért, mert a befektetők a jegybank üzenetéből arra következtettek, hogy hamarosan újabb kamatcsökkentés következhet. A gyengüléshez a dollár nemzetközi erősödése is hozzájárult.
Mit jelent ez azoknak, akik lakáshitelt szeretnének?
A magasabb kamatok általában drágább hitelfelvételt jelentenek.
Egy egyszerű példával szemléltetve:
Ha egy család 20 millió forintos lakáshitelt vesz fel húsz évre, 7 százalékos, végig rögzített éves kamattal, a havi törlesztőrészlete körülbelül 155 ezer forint.
Ha ugyanezt a hitelt 6 százalékos kamattal kaphatná meg, a havi törlesztés nagyjából 143 ezer forintra csökkenne.
Ez havonta mintegy 12 ezer forint, évente pedig közel 144 ezer forint megtakarítást jelentene.
Fontos azonban, hogy a jegybanki alapkamat csökkentése nem eredményez automatikusan ugyanekkora mérséklődést a lakáshitelek kamatában. A bankok saját finanszírozási költségeik, a pénzpiaci hozamok és az ügyfelek hitelkockázata alapján alakítják ajánlataikat.
És akik már törlesztik a hitelüket?
Számukra elsősorban az számít, milyen kamatozású hitelszerződésük van.
A végig fix kamatozású hitelt törlesztő családok havi részlete nem csökken automatikusan akkor sem, ha az MNB később mérsékli az alapkamatot.
A változó kamatozású hiteleknél viszont egy tartós kamatcsökkenés idővel alacsonyabb törlesztést eredményezhet, a szerződés feltételeitől függően.
A fix hitellel rendelkezők számára később a hitelkiváltás jelenthet lehetőséget, ha a bankok lényegesen kedvezőbb ajánlatokat kínálnak. Ilyenkor azonban a váltás költségeit is figyelembe kell venni.
Mi lesz a megtakarításokkal?
A kamatcsökkentés nem mindenkinek kedvez.
Miközben a hitelfelvevők az alacsonyabb kamatokban érdekeltek, a megtakarítók számára a magasabb kamatszint kedvezőbb hozamlehetőségeket jelenthet. Ha az MNB csökkenti az alapkamatot, idővel a bankbetétek és egyes megtakarítási termékek kamatai is mérséklődhetnek.
Ez azonban nem minden befektetést érint egyformán.
A fix kamatozású állampapírok és lekötött betétek hozama a vállalt időszakra általában előre meghatározott, míg a változó kamatozású konstrukciók hozama módosulhat.
A családoknak ezért nemcsak a meghirdetett kamatokat, hanem az inflációt is érdemes figyelniük. Hiába fizet ugyanis egy megtakarítás magas kamatot, ha közben az árak még gyorsabban emelkednek.
Decemberben jöhet a fordulat?
A következő fontos időpont december 15., amikor az MNB ismét kamatdöntő ülést tart.
Addigra elkészül a jegybank új Inflációs jelentése is, amely alapján pontosabban megítélhető, hogy van-e lehetőség a kamatok csökkentésére.
A novemberi döntésből egyelőre nem következik, hogy decemberben biztosan kamatot vágnak. Az viszont már látható, hogy a lehetőség komolyan felmerült.
A magyar családok számára most a legfontosabb kérdés nem pusztán az, hogy mikor csökkenti az MNB az alapkamatot, hanem az, hogy ebből mikor lesznek valóban olcsóbb hitelek és kisebb havi törlesztőrészletek.
Mert a jegybanki döntések végső soron nemcsak a pénzügyi piacokról szólnak, hanem arról is, mennyi pénz marad a magyar családok pénztárcájában.






