HIRDETÉS

Megfenyegették Amerikát az iráni keményvonalasok

Teherán az olajszállítások akadályozásával vághat vissza

Közel-Kelet
  • 2026.11.18. - 11:53
hormuzi szoros hormuz teherhajó tanker
A Hormuzi-szoros lezárásával szorítaná meg Amerikát IránAFP/AFPTV

Az iráni keményvonalasok egyre határozottabban követelik, hogy Teherán konfrontatívabb választ adjon a szigorodó amerikai blokádra. Érvelésük szerint Iránnak növelnie kell Washington gazdasági és katonai terheit, hogy megakadályozza a nyomásgyakorlás tartóssá válását.

A szombaton az iráni állami televízióban sugárzott, „Hogyan törjük meg a blokádot?” című kerekasztal-beszélgetés résztvevői úgy vélték, egyre kisebb az esélye a Washingtonnal kötendő politikai megállapodásnak. Szerintük az Egyesült Államok ugyan továbbra is készen áll a harcok esetleges újrakezdésére, de stratégiájában egyre inkább a gazdasági nyomás fokozása kerül előtérbe.

Donald Trump nyilatkozataira hivatkozva a résztvevők azt is felvetették, hogy Washington a közvetlen katonai konfrontáció és az iráni atomprogram korlátozása helyett a gazdasági nyomásgyakorlás, a biztonsági műveletek és az iráni infrastruktúra elleni támadások kombinációjára helyezheti át a hangsúlyt. Szerintük ezeknek az intézkedéseknek akár az Iszlám Köztársaság megdöntése is célja lehet.

Vahid Khazab katonai elemző, aki a Be Vaght-e Iran című műsorban szerepelt, úgy fogalmazott: Trump „a nukleáris kérdéstől ismét a rezsimváltás felé fordult – olyan rezsimváltást akar, amely az ország erőforrásait az ő ellenőrzése alá vonná”.

HIRDETÉS

Khazab szerint ennek elérésére a gazdasági nyomásgyakorlás mellett biztonsági és katonai műveleteket is alkalmazhatnak.

A blokád megtörése kerül a keményvonalasok célkeresztjébe

Trump elutasította azokat a feltételeket, amelyeket Teherán, a háború lezárását célzó megállapodás előfeltételének tekint. A patthelyzet, a „sem háború, sem béke” állapota, valamint a gazdasági blokád kiterjedése miatt a korlátozások megtörése az iráni keményvonalasok egyik legfontosabb követelésévé vált.

Szerintük Iránnak fokoznia kellene a nyomást a Hormuzi-szorosban, és meg kellene akadályoznia, hogy a térségben visszatérjen a normális hajóforgalom. Az általuk javasolt stratégia része lenne a katonai műveletek folytatása, a nemzetközi olajszállítások akadályozása, valamint az Egyesült Államokra és Európára nehezedő gazdasági nyomás növelése.

HIRDETÉS

A keményvonalasok többször is azt jósolták, hogy az olaj ára hordónként 150 dollárra emelkedik, és ez megbénítja az amerikai és az európai gazdaságot. A nyersolaj ára azonban az elmúlt hetekben éppen ellenkező irányba mozdult el, és hétfőn ismét enyhén csökkent.

Khazab az általa „hatásorientált katonai műveleteknek” nevezett akciókat – amelyek célja az olaj Hormuzi-szoroson keresztüli szállításának megakadályozása – a globális olajpiac befolyásolásának és Washington gazdasági, illetve politikai számításai megváltoztatásának eszközeként mutatta be. Érvelése szerint az ilyen műveletek növelnék a blokád fenntartásának költségeit az Egyesült Államok és szövetségesei számára.

Az elmúlt napokban több incidens is történt tartályhajókkal a Perzsa-öbölben és a Hormuzi-szorosban. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) és a hadsereg közleményei szerint egyes hajók megsértették az előírásokat, aknákra futottak és kigyulladtak.

HIRDETÉS

Vasárnap az IRGC azt állította, hogy sikeres dróntámadást hajtott végre egy amerikai radarberendezés ellen a bahreini riffai helikopterbázison. A szervezet közleményében figyelmeztetett: „A Hormuzi-szoros le van zárva, és az amerikai ellenség bármilyen agressziójára még keményebb és megsemmisítőbb válasz érkezik.”

A támadás azt az üzenetet közvetíthette, hogy Teherán nem fogadja el a tartós patthelyzetet, illetve azt, hogy a blokád állandósuljon.

A keményebb fellépés mellett több ismert konzervatív közéleti szereplő is érvelt – írta meg az Iranintl.

HIRDETÉS

Mohammad Imani, a keményvonalas Kayhan című lap szerkesztőbizottságának tagja a Nameh News hírportálon szombaton megjelent cikkében azt írta: az iráni vezetésnek olyan tervre kell összpontosítania, amely „megtöri a blokádot, és költségessé teszi azt az ellenség számára”. Szerinte ez akkor is szükséges, ha Teherán közben közvetítőkkel tárgyal, vagy üzeneteket küld rajtuk keresztül.

„Az ellenség sebezhető pontjai ellen mindenképpen többféle módszer kombinációjával kell fellépni, hogy visszavonulásra kényszerítsük” – írta.

Mohsen Rezaei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára és magas rangú katonai parancsnokok az utóbbi időben azzal fenyegetőztek, hogy egy amerikai támadás esetén kiterjesztik a konfliktus földrajzi hatókörét. Imani szerint azonban már nem az a legfontosabb kérdés, hogyan válaszolna Irán egy újabb amerikai csapásra.

HIRDETÉS

„A valódi és sürgető kérdés ma már nem az, hogyan válaszolnánk, ha Amerika támadna” – fogalmazott. „A fontosabb kérdés az, hogy miután Amerika kudarcot vallott a háborúban, tűzszünetet kért, és a megegyezés keresését színlelte, újabb játszmába kezdett: tengeri, légi és szárazföldi blokádot vezetett be. Most Iránon a sor.”

Imani azzal vádolta Washingtont, hogy fenyegetésekkel és diplomáciai közeledési kísérletekkel – többek között közvetítők bevonásával – próbálja késleltetni Teherán válaszát. Szerinte az Egyesült Államok azt akarja elérni, hogy Irán ne tegyen általa „megfelelő és támadó jellegűnek” nevezett lépéseket, hanem továbbra is védekező helyzetben maradjon.

A publicista azt is állította, hogy Washington a közvetítőkkel folytatott egyeztetésekkel, a lehetséges válaszlépések részleteinek megvitatásával és egy esetleges megállapodás feltételeinek mérlegelésével akarja elterelni az iráni döntéshozók figyelmét a blokád megtörésére irányuló, szimmetrikus és aszimmetrikus módszerek kidolgozásáról és végrehajtásáról.

HIRDETÉS

Hasonló álláspontot képviselt a Mohammad-Bagher Ghalibaf parlamenti elnököt támogató Sobh-e No című lap szombati cikke is. Az írás szerint a „sem háború, sem béke” állapota továbbra is bizonytalanságban tartja az iráni politikát és gazdaságot, miközben Washington a bizonytalanságot nyomásgyakorlási eszközként használhatja.

„A patthelyzet akkor ér véget, amikor a fenyegetés többé nem használható fel az akarat költségek nélküli kikényszerítésére” – állt a cikkben. „A tartós elrettentés akkor valósul meg, amikor a háború a másik fél számára is költségessé válik, és a végtelen nyomásgyakorlás eredménytelenné lesz.”

Hossein Ghatib politikai kommentátor, aki álnéven publikál az X közösségi platformon, szintén arra figyelmeztetett, hogy Irán nem hagyhatja a blokádot megszokott állapottá válni.

„Irán számára a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha a blokád normalizálódik, és a térség új status quójának részévé válik” – írta. „Ha ez a helyzet megszilárdul, az átmeneti intézkedésből a politikai követelések kikényszerítésének állandó eszköze lesz. Ennek megakadályozásának kell az iráni katonai stratégia középpontjában állnia.”

Figyelmeztetések a további eszkaláció veszélyeire

Nem minden iráni kommentátor támogatja a konfrontatívabb megközelítést. Egyesek arra figyelmeztetnek, hogy a feszültség fokozódása elhúzódó gazdasági nyomás alá helyezheti Iránt anélkül, hogy az ország politikai vagy katonai áttörést érne el.

Kourosh Ahmadi volt iráni diplomata a reformpárti Shargh című lap szombati cikkében azt írta, komolyan kell venni Trump kijelentéseit, amelyek szerint jelenleg nem akar újabb teljes körű háborút indítani Irán ellen. Szerinte azt is figyelembe kell venni, hogy J. D. Vance alelnököt felmentették a Teheránnal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos feladatok alól.

„Most tengeri blokáddal, a szomszédainkra gyakorolt folyamatos amerikai nyomással – amelynek célja a szárazföldi határok lezárása –, valamint a déli partvidék és a szigetek elleni korlátozott, időszakos támadások lehetőségével kell szembenéznünk a Hormuzi-szoros térségében” – írta Ahmadi.

A volt diplomata az olajárak nagyjából 20 dolláros csökkenését is megemlítette. Szerinte az ármozgás összefügghet a háborús félelmek enyhülésével, és fontos jelzés lehet a felek megváltozott számításairól.

„Ha a háború veszélye teljesen megszűnik – amiről egyelőre nem beszélhetünk –, az olaj ára hordónként 90 dollár alá eshet” – írta. „Ebben az esetben az Egyesült Államok számára nem jelentene problémát a sem háború, sem béke állapotának fenntartása.”

Ahmadi végül arra jutott, hogy a helyzetből csak akkor lehet kiutat találni, ha mindkét fél hajlandó a kompromisszumra, és lehetővé teszi a tárgyalások sikeres lezárását.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS