A tudatosság az emberi agy egyik legnagyobb rejtélye. Bár az idegtudomány évtizedek óta próbálja feltárni, miként lesz az idegsejtek elektromos és kémiai aktivitásából szubjektív élmény, gondolat, fájdalom, emlék vagy éppen az „én” érzése, továbbra sincs egyértelmű válasz arra, hogyan jön létre maga a tudatos tapasztalat.
Christof Koch, az Allen Institute idegtudósa ezért egy merészebb lehetőséget is felvetett: elképzelhető, hogy az agy nem létrehozza a tudatosságot, hanem inkább meghatározza, milyen formában tapasztaljuk meg azt - írja cikkében a focus.de.
Koch korábban is sokat foglalkozott a tudat idegrendszeri alapjaival, többek között az úgynevezett integrált információ elméletével (IIT). Ez az elképzelés szerint nem önmagában az számít, hogy mennyi idegsejt működik az agyban, hanem az, hogy ezek mennyire összetett módon kapcsolódnak egymáshoz, és mennyire képesek az információt egységes egésszé szervezni. Az elmélet egyik érdekes problémája a kisagy, amely az agy idegsejtjeinek jelentős részét tartalmazza, mégsem tűnik úgy, hogy pusztán a benne található neuronok hatalmas száma magyarázná a tudatos élményt.
Koch újabb gondolatai azonban már túlmutatnak az IIT keretein. Az analitikus idealizmusnak nevezett filozófiai megközelítés szerint a tudatosság akár a valóság egyik alapvető tulajdonsága is lehet, nem pedig egyszerűen az anyagból, illetve az agyi folyamatokból létrejövő jelenség. Ebben a felfogásban az agy inkább szűrőként vagy formáló rendszerként működhet: nem feltétlenül megteremti a tudatot, hanem megszabja, hogyan jelenik meg számunkra a tudatos tapasztalat. Ez ugyanakkor jelenleg filozófiai, illetve metafizikai hipotézis, nem pedig bizonyított tudományos tény.
A kérdés azért különösen érdekes, mert az agy és a tudat közötti kapcsolat kétségtelenül rendkívül szoros. Sérülések, betegségek, altatás vagy akár az agy elektromos ingerlése is jelentősen megváltoztathatja a tudatos élményeket. Ez azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy az agy teremti meg a tudatosságot. Koch szerint éppen ezért a következő fontos lépés az lenne, hogy az ilyen filozófiai elképzelésekből olyan konkrét, mérhető előrejelzéseket vezessenek le, amelyeket kísérletekkel is ellenőrizni lehet.
A tudat eredete tehát továbbra is nyitott kérdés. A jelenlegi idegtudomány számos kapcsolatot tár fel az agyi működés és a tudatos élmények között, de maga a szubjektív tapasztalat létrejöttének mechanizmusa még nem teljesen tisztázott. Koch felvetése ezért nem azt jelenti, hogy bebizonyosodott: a tudat az agyon kívül létezik, hanem azt, hogy érdemes lehet megvizsgálni egy olyan lehetőséget is, amelyben az agy nem a tudat forrása, hanem annak személyes megélését alakító rendszer.
