Újabb diplomáciai vita alakult ki Oroszország és Japán között az amerikai fegyverrendszerek miatt. Moszkva azt követeli Tokiótól, hogy vonja ki Japán területéről az amerikai Typhon rakétarendszereket, amelyeket ideiglenesen a délnyugati Kjúsú szigetén helyeztek el.
Az orosz külügyminisztérium szerint a telepítés biztonsági kockázatot jelent Oroszország számára, ezért szeptember 3-án hivatalos tiltakozó jegyzéket küldtek a japán kormánynak. Szeptember 16-án Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes személyesen is felszólította Akira Muto japán nagykövetet, hogy Tokió a lehető legkomolyabban kezelje Moszkva követelését.
A Typhon indítórendszereket júniusban telepítették a Kagoshima prefektúrában található Kanoya katonai repülőtérre a Valiant Shield 2026 hadgyakorlat előtt. A rendszer szárazföldről indítható Tomahawk cirkálórakéták és SM–6 rakéták alkalmazására képes. A mobil indítóberendezések egyik fontos sajátossága, hogy szárazföldön is viszonylag rugalmasan telepíthetők és mozgathatók. A fegyverrendszereket szeptemberben az Orient Shield 26 hadgyakorlaton is használták, amelyen japán, amerikai és ausztrál szárazföldi erők vettek részt. Japán közlése szerint ez volt a gyakorlat eddigi legnagyobb változata.
Tokió és Washington szerint a rakétarendszerek telepítése elsősorban a közös hadgyakorlatokat és az indo-csendes-óceáni térségben alkalmazott elrettentést szolgálja. A két ország biztonságpolitikai szempontból különösen Kína katonai erejének növekedését és Észak-Korea fenyegetését tartja fontos tényezőnek. Japán azt is hangsúlyozza, hogy nem állandó amerikai támaszponti telepítésről van szó, hanem időszakos, gyakorlati célú áthelyezésről. A gyakorlatok után az indítórendszerek elhagyták volna a kanoyai repülőteret, de japán területen maradtak volna, és egy másik amerikai bázisra kerültek volna.
Moszkva számára különösen a Tomahawk rakéták hatótávolsága jelent problémát. Japán 400 ilyen rakétát rendelt az Egyesült Államoktól, amelyek a FOCUS beszámolója szerint több mint 1600 kilométeres hatótávolságra képesek. Ez azt jelenti, hogy japán területről nemcsak a kínai partvidék jelentős része, hanem az orosz Távol-Keleten található Vlagyivosztok térsége is elérhető lehet. Az újabb Block V változatok navigációs rendszere továbbfejlesztett, és a rakéták mozgó célpontok, például hadihajók ellen is alkalmazhatók.
A rakéták ügye egy már amúgy is feszült orosz–japán kapcsolatba illeszkedik. A két ország között régóta rendezetlen a Kuril-szigetek déli részének hovatartozása. Oroszország ellenőrzi a szigeteket, Japán azonban saját területének tekinti a déli részeket. A vita a második világháború végére nyúlik vissza, amikor a Szovjetunió elfoglalta a szigeteket, és a területi konfliktus miatt Moszkva és Tokió mindmáig nem kötött egymással békeszerződést. Vlagyimir Putyin augusztusban ismét felkereste a Kuril-szigeteket, amit Japán tiltakozással fogadott.
Az amerikai rakétarendszerek japán jelenléte így egyszerre kapcsolódik a két ország közötti területi vitához és az indo-csendes-óceáni térség gyorsan változó biztonsági helyzetéhez. Moszkva a rendszerek eltávolítását követeli, Tokió és Washington viszont a közös hadgyakorlatokra és a regionális elrettentésre helyezi a hangsúlyt. A vita azt mutatja, hogy a katonai jelenlét és a rakétarendszerek telepítése továbbra is érzékeny kérdés Oroszország és Japán kapcsolatában - írja az AP.
