Az egy lábon állás közben a szervezetnek folyamatosan stabilizálnia kell a testet, ezért a láb, a csípő, a törzs és a farizmok is aktívabban dolgoznak.
Egy japán ortopéd sebész szerint egy rendkívül egyszerű gyakorlat is hozzájárulhat a csontok és az egyensúly megőrzéséhez: mindössze napi egy percig kell egy lábon állni. Junicsi Nakajama, az Akasiban működő Nakayama Clinic vezetője egy japán tanulmányra, az úgynevezett „dinamikus flamingóterápiára” hivatkozva azt állítja, hogy a gyakorlat a csontok szempontjából olyan hatást fejthet ki, amelyet a cikk 53 perc gyalogláshoz hasonlít.
A FOCUS által ismertetett tanulmány szerint ilyenkor a csípőízületre a testsúly körülbelül 2,75-szeresének megfelelő terhelés is kerülhet. Ez a mechanikai terhelés a csontokat is stimulálhatja, miközben az izmokat és az egyensúlyérzéket is fejleszti. A jobb egyensúly pedig idősebb korban különösen fontos lehet, mivel hozzájárulhat az esések kockázatának csökkentéséhez.
A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az egyperces egy lábon állás nem helyettesíti a hosszabb mozgást minden szempontból. A gyakorlat a csontok terhelése és az egyensúly fejlesztése miatt lehet hasznos, de a kalóriafelhasználás, a szív- és érrendszeri edzettség, valamint az állóképesség szempontjából nem lehet 53 percnyi mozgással egyenértékűnek tekinteni.
Nakajama szerint az életkor előrehaladtával különösen fontos a rendszeres mozgás, mivel a fizikai aktivitás hiányában az izomtömeg fokozatosan csökkenhet. Az alsótest izmainak gyengülése bizonytalanabb járáshoz és a mindennapi mozgások, például a lépcsőzés nehezebbé válásához vezethet, ami további aktivitáscsökkenést és újabb izomvesztést eredményezhet. A szakember ezért azt hangsúlyozza, hogy idősebb korban sem érdemes lemondani a mozgásról.
A gyakorlat elvégzésénél azonban a biztonság az elsődleges. Aki bizonytalanul áll egy lábon, annak érdemes fal, stabil asztal vagy erős szék közelében végeznie a gyakorlatot, hogy szükség esetén meg tudjon kapaszkodni. Fontos továbbá, hogy a környezetben ne legyenek olyan akadályok, amelyek elesés esetén sérülést okozhatnak. Ha valaki nehezen tartja meg az egyensúlyát, célszerű más személy segítségét kérnie.
Az ortopéd sebész a gyakorlatot a guggolással is összehasonlítja. A guggolás megfelelő kivitelezés mellett hatékonyan erősítheti az alsótest izmait, helytelen technika esetén azonban nagyobb terhelést róhat a térdre és a derékra. Az egy lábon állás ezzel szemben egyszerűbb mozdulat, amelynek során a testsúly egyetlen lábra kerül, ezért bizonyos emberek számára könnyebben kivitelezhető lehet.
A lényeg tehát nem az, hogy egyetlen perc egy lábon állás kiváltson minden más testmozgást, hanem az, hogy egy egyszerű, otthon is könnyen elvégezhető gyakorlat beilleszthető legyen a mindennapokba. A rendszeresen végzett egyensúlyi és erősítő gyakorlatok az életkor előrehaladtával is segíthetnek a mozgásképesség, az izomerő és a stabilitás megőrzésében.
