A svájci választók szeptember 27-én népszavazáson döntöttek arról, hogy szigorúbb formában rögzítsék-e az ország alkotmányában a katonai semlegesség szabályait.
A kezdeményezés értelmében Svájc jóval szűkebb mozgástérrel rendelkezett volna a nemzetközi szankciók alkalmazásában, és békeidőben a NATO-val folytatott együttműködés is jelentősen korlátozott volna. A korai eredmények és kormányzati előrejelzések alapján azonban a választók több mint kétharmada elutasította a javaslatot.
A svájci semlegesség nem új keletű politikai alapelv: nemzetközi elismerése a napóleoni háborúk lezárását követő időszakra, 1815-re nyúlik vissza, és a semlegességet a svájci alkotmány is rögzíti. A mostani referendum nem magát a semlegességet kérdőjelezte meg, hanem azt, hogy milyen szigorúan kell azt a jövőben alkalmazni. A kezdeményezés támogatói szerint a jelenlegi politika eltávolodott a hagyományos svájci semlegességtől, különösen azután, hogy Bern az Ukrajna elleni orosz inváziót követően uniós szankciókat is átvett Oroszországgal szemben.
A kezdeményezés egyebek mellett azt írta volna elő, hogy Svájc „örökös és fegyveres” semlegességet kövessen, és ne csatlakozzon katonai szövetségekhez, illetve ne működjön együtt azokkal, kivéve olyan helyzeteket, amikor maga az ország válik közvetlen támadás célpontjává vagy közvetlen támadás fenyegeti. A szankciók alkalmazását is szigorúbb feltételekhez kötötte volna.
A kezdeményezést a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) támogatta, amely szerint az ország hagyományos semlegességét az elmúlt években fokozatosan felpuhították. A kampányban „Nemet a háborúra, igent a semlegességre” üzenettel plakátolták tele az országot. A svájci kormány és a parlament ugyanakkor ellenezte a szigorítást, mert álláspontjuk szerint az túlzottan beszűkítette volna az ország lehetőségeit saját biztonságának és függetlenségének védelmében.
A referendum eredménye így azt mutatja, hogy a svájci választók a semlegesség fenntartása mellett nem támogatták annak olyan szigorú alkotmányos értelmezését, amely jelentősen korlátozná az ország külpolitikai mozgásterét és a NATO-val folytatott együttműködését. A Reuters szerint a szavazás kimenetele ugyanakkor nem jelenti a svájci semlegesség megszüntetését: a vita elsősorban arról szólt, milyen módon alkalmazza Svájc a jövőben a semlegesség elvét - írja a Reuters.
