A tudósok évtizedek óta figyelmeztetnek arra, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak a hőhullámok, viharok, árvizek és aszályok. Ami korábban sokszor csak a katasztrófafilmek és a sci-fi világába tartozó elképzelésnek tűnt, azt ma már egyre komolyabban kezelik a kutatók.
Egy minden korábbinál nagyobb éghajlati katasztrófa pontos időpontját természetesen senki sem tudja megjósolni, a szakértők szerint azonban az ehhez szükséges körülmények fokozatosan kialakulnak.
A Föld átlaghőmérséklete 2025-ben mintegy 1,44 Celsius-fokkal volt magasabb a 19. század eleji értékeknél. A légkörbe kerülő hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz felborítja az időjárási rendszereket és az ökoszisztémákat, miközben a szélsőséges események egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Az elmúlt években már számos példát láthattunk erre: Ausztráliában a 2019–2020-as „Fekete nyár” során mintegy 19 millió hektár égett le, 2022-ben pedig Pakisztán területének körülbelül egyharmadát borította el az árvíz. Az Egyesült Államokban a Helene és Milton hurrikánok, valamint a pusztító erdőtüzek szintén megmutatták, milyen súlyos következményekkel járhatnak a szélsőséges időjárási események - írja az AP.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a szén-dioxid évszázadokig megmaradhat a légkörben. Ez azt jelenti, hogy még egy gyors kibocsátáscsökkentés esetén sem szűnnének meg azonnal a már kialakult következmények. A szakértők szerint ezért nem elegendő csupán a kibocsátások mérséklése: a városokat, az infrastruktúrát és a társadalmakat is fel kell készíteni egy olyan világra, amelyben a szélsőséges időjárás egyre gyakoribbá válhat.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem lehet megmondani, pontosan mikor következik be egy valóban katasztrofális esemény. Lehet, hogy évtizedek múlva, de akár ennél hamarabb is megtörténhet. A kockázat azonban minden további tized Celsius-fokos melegedéssel növekszik. Egyes úgynevezett éghajlati fordulópontok pedig már nem pusztán távoli elméleti veszélyt jelentenek. A korallzátonyok példája különösen aggasztó: a NOAA adatai szerint 2023 és 2025 között a világ koralljainak 84 százalékát érte olyan hőstressz, amely kifehéredést okozott.
A szakértők szerint éppen ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy bekövetkezhet-e egy nagyszabású éghajlati katasztrófa, hanem az, hogy mikor és milyen formában kell szembenéznünk vele. A veszélyek ismertek, és a felkészüléshez szükséges eszközök jelentős része rendelkezésre áll. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a társadalmak időben felismerjék a kockázatot, és még a következő nagy sokk előtt megtegyék a szükséges lépéseket.
