A Vénusz ultraibolya tartományban készült képein látható sötét mintázatokat egy kivételesen magas fényelnyelő képességű anyag okozhatja. Beszámolók szerint a kutatók most kiszámították a bolygó felhőcseppjeiben lévő folyadék optikai tulajdonságait.
A modellezéshez a kutatók a japán Akatsuki űrszonda 2020-ban rögzített adatait használták fel. A számítások kimutatták, hogy 375 nanométeres hullámhosszon az ismeretlen komponens fényelnyelési (abszorpciós) együtthatója eléri a megközelítőleg 1278 cm⁻¹ értéket. Ez az eredmény arra utal, hogy az anyag vagy kivételesen hatékonyan nyeli el a fényt, vagy rendkívül nagy koncentrációban van jelen a felhőkben.
Összehasonlítás a földi anyagokkal
A kutatók a kapott értéket összehasonlították az ismert, erős fényelnyelő anyagok (abszorberek) jellemzőivel. Egy nagy hatékonyságú, porfirinszerű pigmentből például körülbelül 12 grammra lenne szükség literenként ugyanehhez a hatáshoz. A klorofill-a esetében a számítások szerint nagyjából 9,7 g/l, míg az oxigéndús hemoglobin esetében körülbelül 158 g/l lenne a szükséges koncentráció. A tanulmány szerzői ezeket a biológiai anyagokat csupán szemléltetésként említik, nem pedig a Vénusz titokzatos alkotóelemének valódi jelöltjeiként.
A kevésbé hatékony szervetlen vegyületek még nagyobb problémát jelentenek. A vas(III)-klorid (FeCl₃) esetében például körülbelül 1,3 kilogramm/liter koncentrációra lenne szükség a számított abszorpció eléréséhez. Ez a becslés a korábban javasolt szervetlen alternatívák többségét kifejezetten valószínűtlenné teszi.
A spektrum alakja további támpontot nyújt: a vizsgált 365 és 455 nanométer közötti tartományban a fényelnyelés gyorsan gyengül. Ez inkább egy határozott abszorpciós sávval rendelkező anyagra jellemző, semmint sötét kémiai reakciótermékek valamilyen elmosódott keverékére. Egy konkrét vegyületet azonban a jelenlegi adatokból egyelőre nem lehet azonosítani.
A jövőbeli kutatások szerepe
A tanulmány nem erősíti meg a titokzatos komponens szerves eredetét, sem pedig az élet létezését a Vénusz felhőiben. Csupán számszerű korlátokat határoz meg, amelyeknek minden jövőbeli hipotézisnek meg kell majd felelnie. Fontos hozzátenni, hogy a számítások egyelőre csak a spektrum egy részét fedik le, és fizikai folyadékmintákat még soha nem gyűjtöttek közvetlenül a Vénusz felhőiből.
Egy jövőbeli, a Rocket Lab által tervezett űrküldetés azonban további adatokkal szolgálhat. A tervek szerint a szonda műszerei az egyes felhőrészecskéket vizsgálnák, és olyan fluoreszcenciát keresnének, amely összetett szerves molekulák jelenlétére utalhat. A küldetés pontos indulási dátuma egyelőre nem ismert – írta az Earth.com.
