A régészek arra a következtetésre jutottak, hogy a kőkorszaki lakosok szándékosan telepítettek be hallal egy magaslati tavat Norvégiában. A kutatók a Tesse-tavon felfedezett ősi halászépítményeket tanulmányozták.
Négy fa csapda maradványait találták meg a tengerfenék egy olyan szakaszán, amelyet a visszahúzódó vízszint tett szabaddá 2022-ben. A radiokarbonos kormeghatározás kimutatta, hogy ezeket a szerkezeteket először Kr. e. 5000 körül használták, majd legalább 2300 év alatt többször javították és építették újjá – írja a Gismeteo.
A Tesse-tó 854 méter tengerszint feletti magasságban található. A gleccser visszahúzódása után halmentes maradt, mivel a meredek vízesések és zuhatagok megakadályozták, hogy a pisztrángok maguktól bejussanak a víztestbe.
Az Oslói Egyetem Aksel Mjarum vezette kutatói szerint a mezolitikus vadászok valószínűleg maguk szállították oda az élő pisztrángokat, leküzdve a természetes akadályokat. A pontos módszer ismeretlen, de a tudósok feltételezik, hogy a halakat bőrzsákokban szállíthatták, fokozatosan mozgatva azokat a vízfelületek között.
A felfedezett csapdák arra utalnak, hogy a tó stabil ívópopulációval rendelkezett, amely hosszú távú halászatot támogatott. Ez a táplálékforrás segített az embereknek kevésbé támaszkodni a szarvas- és jávorszarvasvadászatra, és lehetővé tette számukra, hogy tovább éljenek a hegyekben.
A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a felfedezés megváltoztatja a kőkorszaki emberek gazdasági tevékenységeiről alkotott képünket. Azt bizonyítja, hogy a vadászó-gyűjtögetők már jóval a mezőgazdaság megjelenése előtt képesek voltak tudatosan átalakítani a környezetet és fenntartható élelmiszerforrásokat létrehozni a régióban.
A Tesse-tó ma is termékeny halállományt hoz, évente akár 9 tonna pisztrángot is kifognak belőle. A kutatók úgy vélik, hogy a jelenlegi halpopuláció közvetlen következménye lehet egy, az emberek által mintegy hét évezreddel ezelőtt hozott döntésnek.
