Visszazuhanunk a kőkorszakba?

A Tsinghua Egyetem kutatói által készített legfrissebb tanulmány szerint a 2024 YR4 aszteroida pályája veszélyesen közel kerülhet égi kísérőnkhöz. A számítások alapján 2032. december 22-én következhet be a nagy erejű aszteroida-becsapódás, amelynek valószínűsége jelenleg mintegy 4 százalék. Ez az égitest körülbelül 60 méter átmérőjű, és ha eltalálja a Holdat, az egy közepes erejű termonukleáris fegyver robbanásának megfelelő energiát szabadítana fel. Ez a detonáció hat nagyságrenddel – azaz milliószor – lenne erősebb, mint a 2013-as, jóval kisebb meteoroid okozta ütközés.

A tudományos világ számára az esemény „fényes oldala” szó szerint és átvitt értelemben is ragyogó lenne. A 2024 YR4 aszteroida érkezése soha vissza nem térő alkalmat kínálna a fizikusoknak a nagy energiájú ütközések tanulmányozására. Az űrkutatás eszközeivel valós időben figyelhetnék meg, hogyan párolog el a holdi kőzet és alakul át forró plazmává.

A becsapódás nyomán egy nagyjából 1 kilométer széles kráter keletkezne, közepén egy 100 méter átmérőjű, izzó kőzetolvadékból álló medencével.

Ennek a forró anyagnak a hűlését a James Webb űrtávcső infravörös műszereivel lehetne páratlan részletességgel vizsgálni, segítve a kráterképződés folyamatának megértését.

Ezenkívül a Hold belső szerkezetébe is bepillantást nyerhetnénk. Az ütközés ereje egy globális, a Richter-skála szerinti 5,0-es erősségű holdrengést váltana ki, ami erősebb minden eddig rögzített rengésnél. A szeizmikus hullámok terjedésének elemzése „átvilágítaná” az égitestet, feltárva annak belső összetételét anélkül, hogy nekünk kellene mesterséges robbantásokat végeznünk.

Az éremnek azonban van egy sötétebb oldala is. A robbanás során kilökődő törmelék jelentős része elérné a Földet, ami karácsony környékén rendkívül intenzív meteorzápor formájában jelentkezne.

A szimulációk szerint óránként akár 20 millió apró meteor és több száz nagyobb, szabad szemmel is látható tűzgömb hullhatna a légkörbe, elképesztő égi látványosságot okozva.

Ez a gyönyörű jelenség azonban komoly veszélyeket rejt. Bár a felszínre hulló, mintegy 400 kilogrammnyi kőzet várhatóan ritkán lakott területeket (Dél-Amerika, Észak-Afrika, Arab-félsziget) érintene, az űrben keringő eszközeink védtelenek lennének.

A sűrű törmelékfelhő kiválthatja a rettegett Kessler-szindróma jelenséget. Ez egy olyan láncreakciót jelent, amelyben a megsemmisülő műholdak roncsai újabb és újabb ütközéseket okoznak, dominószerűen pusztítva el a Föld körüli infrastruktúrát.

Egy ilyen aszteroida-becsapódás következtében évekre megbénulhatnának a globális navigációs és kommunikációs hálózatok, és lehetetlenné válna új eszközök biztonságos pályára állítása – írta meg az Origo.

Mivel a kockázat nem elhanyagolható, az űrügynökségek már mérlegelik egy eltérítő küldetés lehetőségét. Ha a 2024 YR4 aszteroida becsapódási valószínűsége a jövőben növekedne, az emberiségnek döntenie kell:

• hagyjuk megtörténni a tudományos felfedezés érdekében,
• vagy beavatkozunk, hogy megvédjük a műholdjainkat és a civilizációnk technológiai alapjait.