Tudomány

Tudósok felfedeztek egy anyagot az agyban, amely a rossz szokásokért felelős

Segíthet a függőségek leküzdésében

A pszichológusok és az idegtudósok évekig próbálták megválaszolni azt a kérdést, hogy miért képesek egyes emberek gyorsan megváltoztatni a viselkedésüket egy kudarc után, míg mások makacsul ismétlik ugyanazokat a hibákat.

Tudósok felfedeztek egy anyagot az agyban, amely a rossz szokásokért felelős
Képünk illusztráció
Fotó: Science Photo Library via AFP/Gorodenkoff Productions

Elemzéseik során felfedezték, hogy az acetilkolin, az emberi agy egyik legfontosabb neurotranszmittere, felelős lehet a hatástalan stratégiák feladásának és újak kidolgozásának képességéért. Az eredmények a Nature Communications folyóiratban érhetők el, és azt mutatják, hogy a mechanizmus beindításának különösen fontos pillanata… a csalódás élménye. Ekkor az agy jelet kap arról, hogy a korábbi cselekedetek már nem hozták meg a várt eredményeket.

A kutatócsoport úgy döntött, hogy megvizsgálja, mi történik az agyban, amikor a valóság már nem felel meg az elvárásainknak. Ehhez olyan egereket használtak, amelyeket egy virtuális labirintusban való navigálásra képeztek ki. Az állatok fokozatosan megjegyezték a jutalomhoz vezető utat, és idővel hatékony stratégiát dolgoztak ki. A kutatók ezután megváltoztatták a kísérlet szabályait: a korábban a jutalomhoz vezető út már nem hozta meg a várt eredményt.

Ezen a ponton az acetilkolin szintje hirtelen megemelkedett bizonyos agyterületeken. Azok az állatok, amelyek erősebb kémiai jelet tapasztaltak, sokkal nagyobb valószínűséggel hagyták el régi viselkedési mintáikat, és próbáltak ki új megoldásokat. A tanulmány szerzői szerint ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy a csalódás nem kizárólag negatív érzelmi élmény. Biológiai kiváltó okként működhet, amely ösztönzi a testet a tanulásra és az alkalmazkodásra.

Egy felfedezés, amely segíthet a függőségek leküzdésében

A tudósok olyan kísérleteket is végeztek, amelyekben korlátozták az acetilkolin hatását. Az eredmények egyértelműek voltak. Az egerek szignifikánsan nagyobb valószínűséggel ismételték meg az elavult viselkedéseket, annak ellenére, hogy azok már nem vezettek jutalomhoz. Az állatok kevésbé rugalmasak voltak, és nehezebben alkalmazkodtak az új körülményekhez. Véleményem szerint ez egyértelmű jelzés arra, hogy az acetilkolin biológiai kapcsolóként működik. Tájékoztatja az agyat, hogy az előző stratégia kudarcot vallott, és alternatív megoldást kell keresni.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a tanulmány eredményeinek jelentős orvosi következményei lehetnek. A viselkedési rugalmassággal kapcsolatos problémák számos neurológiai és pszichiátriai állapotra jellemzőek, beleértve a függőséget, a kényszerbetegséget és a Parkinson-kórt. Ezen esetek mindegyikében a betegek gyakran nehezen hagynak fel a bevett viselkedési mintákkal, még akkor is, ha azok negatív következményekkel járnak.

Ha a jövőbeli kutatások hasonló mechanizmusokat erősítenek meg embereknél, akkor új terápiák kifejlesztése válik lehetővé a viselkedésváltozás folyamatának támogatására. Ez nemcsak a tünetek kezelését jelentené, hanem a hibákból való tanulásért felelős alapvető mechanizmusok befolyásolását is. A modern idegtudomány egyre inkább azt sugallja, hogy az agy folyamatosan összehasonlítja a várt eredményeket a cselekvések tényleges hatásaival. Amikor eltérés mutatkozik a várt és a ténylegesen bekövetkezett események között, tanulási folyamatok indulnak be.

A tudósok eddig különös figyelmet fordítottak a dopaminra, amely a jutalmazási és motivációs rendszerekért felelős. Új kutatások azonban arra utalnak, hogy az acetilkolin ugyanilyen fontos szerepet játszhat. Míg a dopamin segít megerősíteni a sikerhez vezető viselkedéseket, az acetilkolin lehet a felelős az ellenkező helyzetért, azaz azért a pillanatért, amikor fel kell ismernünk, hogy az előző módszer már nem működik. E két rendszer együttműködésének köszönhetően az emberek nemcsak a hatékony cselekvések fenntartására képesek, hanem a hatástalanok elhagyására is - írja a focus.de.

Kapcsolódó írásaink