Akik túl sokáig gondolkodnak, gyakran rosszabb döntéseket hoznak

A tanulmányhoz a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem (LMU) kutatócsoportja a rotterdami Erasmus Egyetem és a Svájci Távoktatási Egyetem tudósaival együttműködve több mint 215 000 lépést elemzett körülbelül 3600 profi sakkjátszmából. A kutatók meg akarták érteni, hogy egy döntés időtartama mennyire szorosan korrelál a minőségével.

Az eredmény egyértelmű volt: Átlagosan a gyorsabb döntések voltak gyakrabban a jobbak.

Ez a korreláció akkor is megmaradt, ha olyan tényezőket vettek figyelembe, mint az idő, a pozíció nehézsége vagy a lehetséges alternatívák száma. Ezért a hosszas mérlegelés nem vezetett automatikusan jobb megoldásokhoz. A hosszú mérlegelési idő gyakran bizonytalanságra utalt - írja a smartup.de.

Miért lehet problémás a hosszas mérlegelés?

„Ezzel a tanulmánnyal kimutathattuk, hogy ha a döntés objektíven mérhető nehézségét állandónak tartjuk, akkor az, aki hosszabb ideig gondolkodik, látszólag rosszabb döntéseket hoz” – magyarázza Uwe Sunde közgazdász az LMU Münchenből.

Az elemzéshez a kutatók a „Stockfish 17” sakk mesterséges intelligenciát használták. A programot erősebbnek tartják bármelyik embernél. A szoftver minden egyes lépést megvizsgált, és kiszámította, hogy melyik döntés lett volna objektíve a legjobb.

Három különböző sakkformátumot vizsgáltak:

• klasszikus sakkot legalább két óra gondolkodási idővel
• gyors sakkot, általában 15 perccel játékosonként
• villám sakkot, gyakran csak három perccel játszmánként

Minden variációban ugyanaz a tendencia alakult ki: minél tovább gondolkodtak a játékosok egy lépésen, annál ritkábban találták meg a legjobb megoldást.

A tapasztalt játékosok gyakran gyorsabban felismerik a mintákat
Sokan az intuíciót a spontán megérzéssel társítják. Ez azonban gyakran évek tapasztalatán alapul. Azok, akik gyakran találkoztak hasonló helyzetekkel, gyakran másodperceken belül felismerik a tipikus mintákat.

A sakkban ez kulcsfontosságúnak tűnik. A jó játékosok bizonyos helyzeteket látszólag nagyon korán megértenek. Ezzel szemben azok, akik sokáig töprengenek, gyakran nehezebbnek érzékelik a helyzetet.

Akik túl sokáig keresgélnek, azok elveszítik a teljes képet.

A kutatók ezért „szubjektíven érzékelt nehézségről” beszélnek. Két játékos ugyanazt a pozíciót látva mégis teljesen eltérően reagálhat. Az egyik gyorsan felismeri az erős lépést. A másik sokáig keresi a megoldást, és eközben esetleg elveszítheti a teljes képet.

„A rövidebb döntési idő arra utalhat, hogy a játékosnak erős az intuíciója” – mondja Sunde. Ez arra utal, hogy jó érzéke van ahhoz, hogy melyik lépésnek van értelme.

A képzett intuíció legyőzi a hosszas tanácskozást.

A tanulmány szokatlanul pontos adatokat szolgáltat. Minden döntést másodpercre pontosan rögzítettek. A mesterséges intelligencia az egyes lépések minőségét is értékelte. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy megértsék, mikor hasznosak a hosszas tanácskozások – és mikor inkább figyelmeztető jelként szolgálnak.

Ez különösen azokban a játékokban volt nyilvánvaló, ahol nagy az időnyomás. A villámsakkban gyakran csak néhány perc áll rendelkezésre az egész játékra. A játékosok nem tudják kiszámítani az összes lehetőséget, és gyorsan fel kell ismerniük, hogy melyik lépés működik.

Pontosan ezekben a gyors tempójú játékokban találták meg a profik leggyakrabban a jobb lépést rövid gondolkodási idő után. A kutatók ezért azt gyanítják, hogy a tapasztalt játékosok jobban támaszkodnak a mintafelismerésre. Számos korábbi játékból származó tudásuk segít nekik a jó megoldások korai azonosításában.

„Az emberek gyakran felismerik, mi a jó”

„Az emberek gyakran képesek helyzetfüggően felismerni, mi a jó és mi a nem jó” – mondja Sunde. Ha ez a kezdeti belátás hiányzik, a hosszas mérlegelés látszólag csak korlátozott mértékben segít. „Ha valaki ezt nem érti meg gyorsan, akkor nehezen tudja racionálisan kiszámolni a problémát.”

A „Stockfish 17” mellett a kutatócsoport a „Maia” mesterséges intelligenciát is használta. Ez a program nem törekszik tökéletesen játszani, hanem inkább az emberi gondolkodást utánozza és felismeri a tapasztalt játékosok tipikus mintáit. Hasonló eredmény született ott is: A gyorsabb döntések gyakrabban vezettek jobb lépésekhez.

Mit jelentenek az eredmények a mindennapi életre nézve

A kutatók úgy vélik, lehetséges, hogy hasonló mechanizmusok a sakkon kívül is működnek. Sok embernek kell naponta összetett döntéseket hoznia – gyakran időnyomás alatt.

Természetesen a profi sakkot nem lehet közvetlenül összehasonlítani a mindennapi élettel. A sakk profik évekig gyakorolják a specifikus mintákat és helyzeteket. Mindazonáltal a tanulmány érdekes betekintést nyújt abba, hogyan gondolkodnak és cselekszenek az emberek nyomás alatt.

A tanulmány mértéke is meglepő volt. Több mint 215 000 elemzett lépés jelentősen több adatot eredményezett, mint sok hagyományos laboratóriumi vizsgálat. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy különösen pontosan összehasonlítsák, hogyan változik a gondolkodási idő és a döntés minősége.

Összefoglalva, a tanulmány a következőket mutatja: A kutatás szerint azok az emberek, akik túl sok időt töltenek összetett döntések mérlegelésével, nagyobb valószínűséggel hoznak rosszabb döntést.

A gyorsabb döntések átlagosan gyakran pontosabbak voltak.

A tapasztalt emberek gyakran korán felismerik a jó megoldásokat, mivel az agyuk gyorsabban dolgozza fel a tipikus mintákat.