Virágzik az élet a tiltott zónában

A zónában farkasok, barnamedvék, hiúzok, jávorszarvasok és szarvasok élnek, miközben visszatértek olyan fajok is, amelyek korábban eltűntek a régióból. Különösen figyelemre méltó a Przewalski-lovak története: az egykor Mongóliában őshonos, a vadonban kihaltnak nyilvánított faj egyedeit 1998-ban telepítették be kísérleti jelleggel, és mára stabil, szabadon élő populáció alakult ki. A szakértők ezt a természetvédelmi visszatelepítés egyik legsikeresebb példájaként tartják számon.

A kutatók szerint az emberi jelenlét megszűnése kulcsszerepet játszott a regenerációban. A táj sok helyen a több évszázaddal ezelőtti Európát idézi: erdők nőtték be az elhagyott épületeket, utak tűntek el, a természet pedig gyorsan visszafoglalta a korábban intenzíven használt területeket. A vadkamerák felvételei azt is megmutatták, hogy az állatok alkalmazkodtak az új környezethez, például romos épületekben keresnek menedéket.

Ugyanakkor a sugárzás nem maradt hatás nélkül. Egyes állatoknál finomabb biológiai változásokat figyeltek meg, például sötétebb bőrszínt kétéltűeknél vagy gyakoribb szembetegségeket madaraknál. Emellett új veszélyforrások is megjelentek: a 2022-es orosz–ukrán háború során harcok zajlottak a zónában, az erdőtüzek pedig ismét radioaktív részecskéket juttathatnak a levegőbe. A helyi beszámolók szerint sok tüzet lezuhant drónok okoznak.

Csernobil így bár az ember számára még generációkig lakhatatlan maradhat, a természet számára egyfajta „újrakezdést” jelentett – egy ritka példát arra, hogyan képes az élővilág visszahódítani egy elhagyott, súlyosan szennyezett területet.