Miért forog a Föld?

Bolygónk egy protoplanetáris korongból – a fiatal Napot körülvevő forgó gáz- és porfelhőből – alakult ki. Ebből az anyagból kezdtek kialakulni a bolygók, köztük a Földünk is.

Amikor a Föld kialakult, más objektumokkal (például aszteroidákkal és protoplanetákkal) való ütközések tovább befolyásolták forgásának sebességét és irányát. Azóta a forgása folytatódik – az űrben nincs elegendő ellenállás a megállításához.

Néhány bolygó szokatlan forgási mintázattal rendelkezik. A Vénusz az ellenkező irányba (retrográd módon) forog, valószínűleg ütközések vagy a Nap gravitációs hatása miatt. Az Uránusz ezzel szemben szinte „oldalára” forog: tengelye körülbelül 98°-kal dől, valószínűleg egy vagy több nagy becsapódás miatt.

A forgás nem csak a bolygók tulajdonsága. Az aszteroidák, csillagok, galaxisok és még a fekete lyukak is forognak. Naprendszerünk körülbelül 230 millió évente kerüli meg a Tejútrendszer középpontját. Egyes objektumok nagyon gyorsan foroghatnak: például a Terzan 5ad pulzár másodpercenként 716-szor fordul el, a GRS 1915+105 rendszer fekete lyuka pedig a becslések szerint másodpercenként akár 1150-szer is foroghat – olvasható a Gismeteon.