Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke vasárnap utasította a Pentagont, hogy „jelentősen csökkentse” a hosszú távú ázsiai szövetségesével, Dél-Koreával közös katonai gyakorlatokat, a gyakorlatok költségeire és Szöul Irán elleni akciókban való részvételének elutasítására hivatkozva.
Órákkal a hadgyakorlatok tervezett kezdete előtt Trump a Truth közösségi oldalán azt nyilatkozta, hogy „nem örül” annak, hogy az Egyesült Államok beleegyezett a részvételbe, és kiemelte „nagyon jó kapcsolatát” Kim Dzsong Unnal, az atomfegyverekkel rendelkező és szigorúan szankciókkal sújtott Észak-Korea vezetőjével.
„Ezek a gyakorlatok nemcsak költségesek... de egy teljesen helytelen és ellenséges üzenetet küldenek egy olyan országnak, amely Donald J. Trump elnöksége alatt fenyegetésmentes és tisztelettudó volt” – írta Trump.
Az éves Ulchi Freedom Shield közös katonai gyakorlatot augusztus 27-ig tervezik, amelyen mintegy 18 000 dél-koreai katona vesz részt.
A dél-koreai vezérkari főnökök elmondták, hogy a gyakorlatok hétfőn a tervek szerint elkezdődtek, de nem kívántak nyilatkozni az amerikai vezető kijelentéseiről. Az ország elnöki hivatala, valamint a védelmi és külügyminisztériuma a szöuli munkaszüneti nap miatt nem reagált azonnal.
A Pentagon szóvivője a Fehér Házhoz intézte a kérdéseket, amelyek azonban nem reagáltak azonnal a részletekre vonatkozó megkeresésre.
Ingadozó hangulat a kapcsolatokban
Trump régóta törekszik a Dél-Koreával folytatott katonai gyakorlatok megszüntetésére vagy korlátozására, miközben Szöullal összetűzésbe került a 28 500 amerikai katona dél-koreai állomásoztatásának költségeinek megosztása és a tágabb régió biztonságában betöltött szerepük miatt.
Észak-Korea, amely technikailag még mindig háborúban áll a Dél-Koreával, rutinszerűen elítéli az amerikai-dél-koreai gyakorlatokat, és invázió előkészületeinek tekinti őket. Phenjan a múlt héten ballisztikus rakétát lőtt ki keleti partjairól a Japán-tenger felé – közölte a dél-koreai és a japán hadsereg, néhány nappal egy hasonló észak-koreai rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta kilövése után .
„Ez a döntés része lehet egy nagyobb erőfeszítésnek, hogy diplomáciai lehetőséget teremtsenek Phenjannal, ahogyan azt Trump következetesen szerette volna hivatalba lépése óta, bár a lépés véletlenszerű jellege valószínűleg nem fog nagy benyomást kelteni Phenjanban” – írta Jenny Town, a Stimson Center agytröszt 38 North programjának vezetője egy e-mailben.
Donald Trump egyszer „kis rakétaembernek” gúnyolta az észak-koreai vezetőt, és „tűzzel és dühvel” fenyegette Phenjant, míg Kim azzal dicsekedett, hogy „tűzzel fogja megszelídíteni a mentálisan elmebeteg amerikai ócska embert”.
Mégis három csúcstalálkozón is részt vettek, az emrikai elnök pedig Kimmel folytatott levélváltás után kijelentette: „egymásba szerettünk”. Ezen erőfeszítések egyike sem vezetett változásokhoz Észak-Korea nukleáris fegyvereinek vagy ballisztikus rakétáinak fejlesztésében.
„Bár némileg független (?), nemrég megkérdeztem Dél-Korea elnökét, hogy szeretne-e csatlakozni hozzánk az Iráni Iszlám Köztársaság nukleáris leszerelésében, és azt mondta: »Nem, köszönöm!«” – írta Trump.
Szimulációs gyakorlatok
Nem világos, hogyan lehetne csökkenteni a gyakorlatok számát, de az utóbbi években az éles lövészetről a számítógéppel szimulált rakéta- és kibertámadások felé fordultak a hangsúlyok.
Victor Cha, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Korea programjának vezetője szerint Trump valószínűleg nagyobb befolyásra törekszik Észak-Korea felett, mivel Phenjan jelentős mértékben támogatja Oroszországot Ukrajnában.
„A másik megközelítésből is nézhetjük ezt, hogy Trump azért akarja Kimet bevonni, hogy ezzel akadályozza az Oroszország és az NK közötti kapcsolatokat” – mondta Cha.
Amerikai katonai tisztviselők szerint az észak-koreai csapatok, akik Oroszország oldalán harcoltak Ukrajna inváziójában, tapasztalatokat szereztek a konfliktusból, míg Ukrajna a múlt héten azt nyilatkozta, hogy észak-koreai gyártmányú rakétákat vetettek be egy zaporizzsjai acélgyár elleni orosz ballisztikusrakéta-támadásban.
Az amerikai északi parancsnokság egyik magas rangú tisztviselője, Joseph Jarrard altábornagy a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea sikeresen tesztelt interkontinentális ballisztikus rakétákat, amelyek „elegendő lendülettel rendelkeztek ahhoz, hogy nukleáris lövedéket juttassanak el Észak-Amerika bármely pontjára”.
Gazdasági tényezők
Míg az USA elnöke többször is felszólította Dél-Koreát, hogy vállaljon nagyobb terhet a védelmi költségek terén, egy amerikai tisztviselő idén „mintaértékű szövetségesnek ” nevezte Szöult, amely elkötelezett a védelmi kiadások növelése mellett az Egyesült Államok regionális stratégiájával összhangban.
Emellett szélesebb körű gazdasági feszültségek is jelen vannak.
Egy volt amerikai tisztviselő, aki az első Trump-kormányban dolgozott elmondta, hogy Trumpot „frusztrálja” Lee Jae Myung dél-koreai elnök kormányzatának hajthatatlansága a gazdasági kérdések kezelésében.
„A Lee-kormányzat ismételten az amerikai vállalatokkal ellentétes politikát folytatott, és kevés érdeklődést mutatott az Egyesült Államokkal kötött történelmi befektetési megállapodás végrehajtása iránt” – mondta a tisztviselő.
Az országok tavaly kereskedelmi megállapodást írtak alá Trump autóvámjainak csökkentéséről, cserébe Szöul 350 milliárd dolláros befektetési kötelezettségvállalásáért. Dél-Korea nem hozta nyilvánosságra befektetési tervének részleteit.
A szövetségesek nézeteltérésben állnak az amerikai tőzsdén jegyzett Coupang e-kereskedelmi céget érintő vita miatt , amelyet Szöul egy hatalmas adatszivárgás miatt vizsgál – írta a Reuters.
