A londoni neurológus és idegtudós, Agnieszka Butter szerint a demencia megelőzése nem egyetlen csodaszeren múlik, hanem a mindennapi szokásokon.
A FOCUS Online-nak adott interjújában arról beszélt, hogy különösen a reggeli órák döntőek az agy egészsége szempontjából, ezért tudatos rutinokat alakított ki, amelyek segíthetnek hosszú távon megőrizni a szellemi frissességet és csökkenteni az Alzheimer-kór kockázatát.
A szakember egyik legfontosabb szabálya, hogy nem a telefonjával ébred. A hálószobában kerüli a képernyők kék fényét, és hagyományos ébresztőórát használ. Úgy véli, hogy a nap első perceit nem érdemes azonnali információáradattal és értesítésekkel terhelni, mert ez fokozhatja a stresszt és szétszórhatja a figyelmet.
Ébredés után rögtön vizet iszik. Az ágya mellé már este odakészít egy pohár vizet, hogy a szervezet azonnal folyadékhoz jusson. A megfelelő hidratáltság nemcsak a közérzetet javíthatja, hanem a koncentrációt és a memória működését is támogathatja.
Ezt követően úgynevezett „box breathing” légzőgyakorlatot végez. A módszer lényege, hogy négy másodpercig belélegez, négy másodpercig bent tartja a levegőt, majd négy másodpercig kilélegez, és újabb négy másodperc szünet következik. Néhány ismétlés után a pulzus csökkenhet, az idegrendszer megnyugodhat, és a stresszterhelés mérséklődhet.
Még az ágyát is beágyazza, mert szerinte a nap első félórájában fontos egy egyszerű, befejezhető feladat elvégzése. Ez strukturálja a gondolkodást, sikerélményt ad, és ellensúlyozza a folyamatos multitaskingot.
A reggeli folyadékbevitelre különösen nagy hangsúlyt fektet. Elmondása szerint délelőtt akár másfél liter folyadékot is elfogyaszt, részben citromos meleg vizet, részben különböző gyógynövényteákat. Felváltva használ rozmaringot, kakukkfüvet, kamillát és zsályát, amelyekhez a hagyományos tapasztalatok alapján koncentrációt, memóriát, nyugalmat vagy jobb alvást támogató hatásokat társít.
A reggelije tápanyagokban gazdag. Gyakran eszik tojást, mert jó kolinforrás, a kolin pedig fontos az acetilkolin nevű ingerületátvivő anyag képződéséhez, amely szerepet játszik a tanulásban és a memóriában. Emellett szardíniát is fogyaszt az omega–3 zsírsavak miatt, valamint szezonális bogyós gyümölcsöket és sötét színű terméseket, amelyek polifenolokban gazdagok és kedvezően hathatnak az agyműködésre.
Táplálékkiegészítőként csak D3-vitamint szed. Szerinte sok ember nem jut elegendő napfényhez, ezért a D-vitamin-szint könnyen alacsony lehet. A cikk egy neurológiai kutatásra is hivatkozik, amely összefüggést talált a középkorban mért magasabb D-vitamin-szint és az évek múlva kimutatható alacsonyabb tau-fehérje lerakódás között; a tau-felhalmozódás az Alzheimer-kór egyik fontos biológiai jele lehet.
Butter nemcsak az étkezésre és a légzésre figyel, hanem a környezet érzékelésére is. Rendszeresen sétál fejhallgató nélkül, hogy az agy ne zárkózzon be folyamatos hangingerbe, hanem feldolgozza a természetes környezeti hangokat, a fényt, a mozgást és az emberi jelenlétet. Úgy gondolja, hogy az ilyen tudatos jelenlét és érzékszervi aktivitás is hozzájárulhat az agy rugalmasságának megőrzéséhez.
A cikk összegzése szerint az idegtudós üzenete egyszerű: az agy egészségét nem elsősorban bonyolult agytornák vagy drága kezelések védik, hanem a rendszeres alvás, a stressz csökkentése, a megfelelő folyadékbevitel, a tápanyagban gazdag étrend, a mozgás és a tudatos, nyugodt reggeli rutinok. Ezek a kis szokások önmagukban talán szerénynek tűnnek, de hosszú évek alatt összeadódva jelentős hatást gyakorolhatnak a kognitív egészségre és a demencia kockázatára.
