HIRDETÉS

Történelmi döntés Hágában: először mondott ki népirtást egy állam ellen az ENSZ legfelsőbb bírósága

A Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy Mianmar népirtást követett el a rohingya kisebbség ellen a 2017-es katonai hadjárat során

Külföld
  • 2026.11.19. - 18:19
Cikk borítókép
A gyilkosságokhoz és tömeges elűzéshez vezető folyamat 2017 augusztusában indult el, amikor Mianmar hadserege egy rohingya felkelőcsoport támadására válaszul úgynevezett tisztogató műveletet kezdett Rakhine állambanAFP/Mohd Rasfan

Mérföldkőnek számító ítéletben mondta ki csütörtökön az ENSZ legfelsőbb bírósága, hogy Mianmar népirtást követett el a rohingya kisebbség ellen a 2017-es brutális katonai művelet során, egyúttal elrendelte a délkelet-ázsiai országnak, hogy tegye lehetővé az erőszak elől elmenekültek hazatérését. Ez az első alkalom, hogy a testület egy államot felelősnek talál népirtás elkövetéséért; a döntés egy olyan időszakban született, amikor a Nemzetközi Bíróság a gázai konfliktussal és az ukrajnai háborúval összefüggő népirtási vádakat is vizsgálja.

Az azonban egyelőre kérdéses, mennyit lehet végrehajtani a határozatból. Bár a bíróság döntései véglegesek és jogilag kötelező érvényűek, a testületnek nincs eszköze a kikényszerítésükre azon túl, hogy a be nem tartást jelenti az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Ivaszava Judzsi, a Nemzetközi Bíróság elnöke bejelentette, hogy a testület 9–6 arányban megállapította: Mianmar „népirtást követett el a rohingya csoport ellen Rakhine állam északi részén, megsértve ezzel a népirtásról szóló egyezmény szerinti kötelezettségeit”. A Világbíróság 15 tagú bírói tanácsa – amelynek tagja a múlt hónapban Nobel-békedíjjal kitüntetett elismert nemzetközi jogtudós, Navi Pillay is – elutasította Mianmar azon érvelését, miszerint a 2017-es hadjárat legitim fellépés volt a felkelők ellen. Ivaszava közölte: „a bíróság megállapítja, hogy a mianmari biztonsági erők több ezer rohingya civilt öltek meg, széles körű szexuális erőszakot, valamint gyermekek elleni szélsőséges erőszakot követtek el, és megtámadták a menekülő rohingyákat, amikor nagy számban próbáltak elmenekülni.”

Az ítélet igazolta a közösség szenvedését

A meghallgatást követően felfokozott hangulat uralkodott: az ügyvédek és a rohingyák – akik közül többen több ezer kilométert utaztak, hogy jelen lehessenek a felolvasáson – ölelkeztek és sírtak. „Ma hihetetlenül extázisban vagyok, hogy hallhatom az ítéletet, amit részletesen felolvasnak. Sok olyan pillanat és eset, amikor a bírák valóban részletesen kitértek az ügyre, valóban megerősíti a rohingyák által átélt tapasztalatokat” – fogalmazott Yasmin Ullah rohingya jogvédő aktivista, aki a bíróság díszes, faburkolatú Nagy Igazságügyi Termében követte végig a közel háromórás ítélethirdetést. A bangladesi Cox's Bazarban élő menekült, Mohammad Rofik szintén örömmel fogadta közössége helyzetének elismerését: „Ma a világ elismerhetné és elismeréssel adózhatna a rohingya közösségnek, de nem csak a rohingya közösségnek. Ez Mianmar egész közösségének győzelme” – mondta. Sem a hágai mianmari delegáció, sem az ország kormánya nem reagált azonnal a döntésre.

A bíróság jóvátételre is kötelezte Mianmart, ideértve a rohingyák „biztonságos, önkéntes és méltóságteljes visszatérését lakóhelyükre”. Emellett előírta, hogy az állam folytasson nyomozást, emeljen vádat és büntesse meg a népirtó cselekmények elkövetőit, valamint fizessen kártérítést a sértetteknek, amelynek összegéről egy későbbi eljárásban határoznak. Egy mianmari ellenzéki csoportokat tömörítő szervezet közleményében hangsúlyozta, hogy „az igazságszolgáltatásért folytatott küzdelem folytatódni fog, és ezt az ítéletet most végre kell hajtani”, felszólítva a nemzetközi közösséget a teljes körű végrehajtásra. António Guterres ENSZ-főtitkár a döntést „a nemzetközi igazságszolgáltatás demonstrációjának és annak megerősítésének nevezte, hogy az ilyen szörnyű cselekedetek büntetlensége nem állhat fenn”. Röviddel a felolvasás után Ed Miliband brit külügyminiszter bejelentette, hogy kormánya kiutasítja Mianmar védelmi attaséját az Egyesült Királyságból, és „sürgősen felszólít az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívására az ítélet megvitatására”.

HIRDETÉS

A 2017-es katonai hadjárat következményei

A gyilkosságokhoz és tömeges elűzéshez vezető folyamat 2017 augusztusában indult el, amikor Mianmar hadserege egy rohingya felkelőcsoport támadására válaszul úgynevezett tisztogató műveletet kezdett Rakhine államban. A biztonsági erőket azzal vádolták, hogy tömeges nemi erőszakokat és kivégzéseket hajtottak végre, valamint több ezer lakóházat gyújtottak fel. A bíróság által értékelt bizonyítékok szerint a mianmari erők mintegy 10 000 rohingját öltek meg. Az 1948-as egyezmény alapján a népirtás kimondásához a testületnek igazolnia kellett, hogy fennállt a szándék a csoport „egészben vagy részben” történő megsemmisítésére. Jelenleg körülbelül 1,2 millió rohingya menekült tartózkodik Bangladesben, többségük a Cox's Bazar körzet zsúfolt táboraiban, ahol tűzveszély, fertőző betegségek, monszunesőzések, hiányos higiéniai feltételek és szigorú munkavállalási korlátozások nehezítik a mindennapjaikat – írta meg a Politico.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS