Donald Trump amerikai elnök újabb, nagyszabású katonai támadásokat fontolgat Irán ellen. A The New York Times szerdai beszámolója szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra próbálja rávenni Washingtont, hogy az Egyesült Államok is csatlakozzon egy négy-hét napig tartó légicsapás-sorozathoz. A lap az egyeztetéseket ismerő amerikai és izraeli tisztviselőkre hivatkozott.
A beszámoló szerint Trump még nem hozott végleges döntést, de mérlegeli az izraeli hírszerzés figyelmeztetéseit, amelyek szerint Irán ismét fejleszti és bővíti rakéta- és drónarzenálját.
A lap úgy tudja, hogy az egyeztetések a múlt héten váltak feszültebbé, amikor Roman Gofman, a Moszad igazgatója Washingtonba látogatott, és magas rangú amerikai tisztviselőkkel, köztük John Ratcliffe-fel, a CIA igazgatójával tárgyalt. Más vezető izraeli hírszerzési tisztviselők szintén az Irán elleni katonai műveletek újbóli megindítását szorgalmazták.
Egy magas rangú izraeli tisztviselő ugyanakkor vitatta azt az állítást, hogy Netanjahu nyomást gyakorolt volna Trumpra.
A The New York Times szerint a Trump-kormányzaton belül továbbra sincs egyetértés abban, mennyire megalapozottak az izraeli hírszerzés értesülései, illetve indokolt lenne-e egy újabb, nagyszabású katonai támadás. A kérdés különösen érzékeny a félidős választások után, amelyeken a választók elégedetlenségüket fejezték ki az Irán elleni háborúval kapcsolatban.
A lap értesülései szerint Pete Hegseth védelmi miniszter és Dan Caine, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke több katonai lehetőséget is ismertetett Trumppal. Ezeket Brad Cooper admirális, az amerikai Központi Parancsnokság vezetője dolgozta ki.
A lehetséges célpontok között szerepelnek az iráni rakéta- és drónrendszerek, az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoki központjai, valamint az ország energetikai létesítményei. Az izraeli tervek emellett az iráni nukleáris létesítmények elleni újabb támadásokat és az energetikai infrastruktúra széles körű bombázását is tartalmazzák. Utóbbi súlyosan megzavarhatná az ipari létesítmények és a lakosság áramellátását. A beszámoló szerint Trump ehhez a lehetőséghez egyelőre nem adta hozzájárulását.
„Az amerikai hadsereg továbbra is katonai lehetőségeket dolgoz ki és terjeszt az elnök elé. Valamennyi lehetőség továbbra is napirenden van” – közölte a Pentagon a lap kérdésére.
A beszámoló szerint az Egyesült Államok jelentős katonai erőt vont össze a térségben: repülőgép-hordozókat, vadászgépeket és bombázókat is a régióba vezényelt. Az Egyesült Államokban állomásozó, nagy hatótávolságú B–1-es és B–2-es bombázók pedig akár 96 órán belül bevethetők Irán ellen.
A Pentagon és a külügyminisztérium közben megkezdte a személyzet egy részének kivonását a térség katonai bázisairól és egyéb létesítményeiből, hogy csökkentse az esetleges újabb harcokkal járó kockázatokat. Az Egyesült Államok emellett a közelmúltban egy újabb Patriot rakétavédelmi üteget is Izraelbe szállított.
Trump nemrég arra utasította J. D. Vance alelnököt, hogy egyelőre ne folytassa a Teheránnal folytatott tárgyalásokat a konfliktus rendezéséről. Az amerikai elnök emellett azt is mérlegeli, hogy továbbra is gazdasági nyomást gyakoroljon Iránra annak érdekében, hogy az ország mondjon le nukleáris programjáról.
A The New York Times szerint Netanjahu újabb katonai csapásokra irányuló törekvéseinek belpolitikai vonatkozásai is lehetnek. Az izraeli miniszterelnök az októberi választások után átmeneti kormány élén áll, miközben az ellenzéki pártok koalíció létrehozásán dolgoznak. Egy újabb katonai konfliktus megnehezítheti az ellenzék kormányalakítási törekvéseit, és ezzel Netanjahu politikai pozícióját is erősítheti – írta meg az Iranintl.







