Egy tipikus szivárvány akkor keletkezik, amikor a napfény áthalad az esőcseppeken, megtörik és visszaverődik bennük, majd a vöröstől az ibolyaszínig terjedő színspektrumra bomlik szét. Mivel a különböző hullámhosszú sugarak különböző szögekben törnek meg, a megfigyelő egy sokszínű ívet lát.
Különleges körülmények között, például napkeltekor vagy napnyugtakor, amikor a Nap alacsonyan jár a horizonton, a spektrum kék része lényegesen jobban szétszóródik a légkörben, mint a vörös. Ennek eredményeként az esőcseppek által megtört fény túlnyomórészt vörössé válik, ami monokróm (egyszínű) szivárványt, más néven vörös szivárványt eredményez.
Ez a jelenség ritka, és a napsugarak beesési szögétől és a légkör állapotától függ.
A vörös vagy egyszínű szivárványok világosan mutatják , hogy a világítás hogyan változtathatja meg radikálisan a megszokott természeti jeleneteket - írja a Gismeteo.
