Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója több százezer ember életét követelte. A háború egyben új fegyverrendszerek kísérleti terepévé is vált, és kellemetlen kérdést vetett fel a NATO számára: felkészült-e a szövetség a következő háborúra, amelyet esetleg meg kell vívnia?
Öt ukrán és nyugati védelmi tisztviselő a Reutersnek azt mondta, hogy a csatatéren olyan gyorsan változik a helyzet, hogy egyes NATO-fegyverek és -taktikák hamar elavulhatnak. Ukrajna – amely nem tagja a szövetségnek – hetek alatt képes alkalmazkodni, miközben a NATO évek, olykor évtizedek alatt vásárol és fejleszt új rendszereket.
Az ukrajnai háború, valamint Donald Trump amerikai elnök európai szövetségeseit bíráló kijelentései számos NATO-tagországot arra ösztönöztek, hogy jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat. A Pentagon közben felülvizsgálja európai katonai jelenlétét. Trump korábban azzal vádolta az európai szövetségeseket, hogy túlságosan támaszkodnak az amerikai védelemre, és nem támogatják kellőképpen az Irán elleni háborút.
Denisz Stilerman, a vezető ukrán rakéta- és dróngyártó Fire Point társtulajdonosa és főtervezője szerint a tankok ma már „értéktelenek”, mivel egy mintegy 5000 dollárba kerülő drón is képes megsemmisíteni őket. Európa ennek ellenére továbbra is jelentős összegeket fordít harckocsikra, amelyeknek számos katonai elemző szerint továbbra is fontos szerepük lehet a jövő háborúiban.
Az olcsó drónok más módon is átalakították a hadviselést, a csoportosan mozgó katonák és a nagy járműkonvojok sokkal könnyebb célponttá váltak.
„Jók a pozíciók ostromában” – mondta Olekszandr Pivnyenko, az Ukrán Nemzeti Gárda parancsnoka azokról a nemzetközi egységekről, amelyekkel alakulatai tavaly közösen gyakorlatoztak. „De ha egy drón van a fejed felett, és te fel sem nézel, mit gondolsz, mi fog történni a csapatoddal?”
Júniusban a Reuters részt vett egy NATO-hadgyakorlaton az észtországi Paldiski közelében. A gyakorlaton amerikai és európai katonák több tucat szimulált sebesültet láttak el tábori kórházakban. A gyakorlat azonban abból indult ki, hogy a NATO ellenőrzése alatt tartja a kórházak feletti légteret – ez az olcsó, nehezen észlelhető, nagy hatótávolságú drónok korában már korántsem magától értetődő.
Az ukrán tisztviselők szerint Ukrajna egyre inkább nemcsak a NATO kiképzésének és támogatásának kedvezményezettje, hanem a háború tapasztalatainak átadója is. Ugyanakkor úgy látják, hogy a NATO katonai bürokráciája nehezen képes beépíteni ezeket a tapasztalatokat. Egy Romániában NATO-s pszichológiai hadviselési kiképzésen részt vevő ukrán tiszt a Reutersnek azt mondta, hogy egyes kiképzési anyagok még mindig második világháborús esettanulmányokra épülnek. A NATO nem válaszolt a kiképzést és a bürokráciát érintő kritikákra.
A háború egy másik, a NATO-tisztviselők szerint sokkal nehezebben orvosolható sebezhetőségre is rávilágított: a lég- és rakétavédelem hiányosságaira. Oroszország folyamatos ukrajnai rakéta- és dróntámadásai megmutatták, mennyire függ Európa az amerikai fejlett légvédelmi rendszerektől, például az 1991-es öbölháborúban bevetett Patriottól. Ukrajnában közben kritikus hiány van a Patriot elfogórakétáiból, amelyek a beérkező fenyegetések megsemmisítésére szolgálnak.
Attól tartva, hogy a Patriotoktól való függőség stratégiai sebezhetőséget jelenthet, Európa amerikai rendszerektől független alternatívákat fejleszt. Ukrajna az új francia–olasz SAMP/T-NG légvédelmi rendszer szállítására vár, amelyet ballisztikus rakéták elfogására terveztek. Franciaország ígéretet tett a rendszer ukrajnai telepítésének felgyorsítására, és európai diplomaták korábban azt mondták a Reutersnek, hogy várhatóan jövő tavasszal érkezik meg.
Az ukrán védelmi minisztérium közleménye szerint az ukrán és a NATO-erőknek egyaránt sokat kell tanulniuk egymástól. A tárca Ukrajna drón- és rádióelektronikai hadviselését „globálisan páratlannak” nevezte, és méltatta az európai erőfeszítéseket az orosz drón- és rakétatámadások kivédésére.
Júliusban Ukrajna és kilenc európai szövetségese légvédelmi koalíciót hozott létre, amelynek részeként egy új ballisztikusrakéta-elhárító rendszer közös fejlesztését is tervezik. A Freyja néven futó projektben mintegy tucatnyi vállalat vesz részt, a vezető magánszektorbeli partner a Fire Point. A cél egy, a Patriotnál olcsóbban és gyorsabban gyártható rendszer kifejlesztése, amelynek gyártását Európa, nem pedig az Egyesült Államok ellenőrizné.
„Ha 20 milliárd dollárt költesz a légvédelmi rendszeredre, akkor függetlennek kell lenned a biztonságodban” – mondta Stilerman.
