Mihajlo Fedorov csatát vesztett Volodimir Zelenszkijjel szemben, de megnyerheti-e a háborút? A „kartonforradalom” elázott, most már biztos, hogy Fedorovot nem helyezik vissza a védelmi minisztérium élére. Csalódottságában az ex-miniszter a demokrácia jegyében választásokat sürget, ám felvetését határozottan leseperte az asztalról a jelenlegi politikai elit.
A száraz tények: az ukrán parlament a múlt héten elsöprő többséggel, 312 szavazattal az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) korábbi vezetőjét, Jevhen Hmarát választotta meg a botrányos módon eltávolított Mihajlo Fedorov védelmi miniszter helyére. Hiába volt a „kartonforradalom”, ezt a csatát egyértelműen Volodimir Zelenszkij nyerte meg. S az is nagyon beszédes, hogy az ukrán államfő által jelölt új miniszter mögé beállt az összes parlamenti frakció. Zelenszkij ezzel határozottan jelezte: totálisan kontrollálja a teljes ukrán politikai palettát, írta a Kiszo.
Holott Fedorov és a mögötte álló nyugati támogatói mindent bevetettek. Ám a „kartonforradalom” kifulladt. A korrupcióellenes NABU hiába robbantott ki éppen a parlamenti szavazás napján egy újabb korrupciós botrányt. Az elnöki iroda helyettes vezetőjét, Irina Mudrát ugyan sikerült „levadászniuk”, de ennyi… A nyilvánosságra hozott hangfelvételek legérdekesebb része az, amikor Zelenszkij hivatalának helyettese arról beszél, ráadásul oroszul, hogy a korrupciót nem legyőzni kell, hanem rendszerezni, ellenőrizni és az élére állni…
A Zelenszkij–Fedorov csata vesztese utolsó dobásként a választásokat kezdte el sürgetni. Legutóbb ezt Donald Trump forszírozta, de miután rendeződött a viszonya Zelenszkijjel, többé már ő sem erőlteti a kérdést. A vereségbe beletörődni nem akaró Fedorov a BBC-nek adott kommentárjában azzal érvelt, hogy az ukrajnai demokrácia nem lehet Putyin túsza. Hozzátette, igenis morális joga van a választásokról vitát kezdeményezni. Szerinte, ha nem tartanak választásokat, nincs értelme demokratikus értékekről sem beszélni.
Az ukrán államfő válaszában egyértelműsítette, szó sem lehet semmiféle választásokról, amíg tart a háború. Az állam szempontjából az egy cunamival érne fel, fogalmazott. Szerinte egy választási folyamat súlyosan megosztaná a társadalmat, s az csak a Kremlnek állhat érdekében. Stratégiai céljaként fogalmazta meg, hogy előbb be kell fejezni a háborút, országának meg kell őriznie függetlenségét, és ő ezt realizálni is fogja. Ruszlan Sztefancsuk parlamenti házelnök is lehetetlennek minősítette Fedorov ötletét, Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy jogi szempontból is képtelenség az immáron több, mint két éve késő elnökválasztás lebonyolítása.
Ugyebár számtalan akadály nehezíti a voksolás megszervezését. Csak a legfontosabb aggályok: miként szavazhatnának a hadseregben szolgálók, mi lesz a külföldön tartózkodó több millió ukrán menekült alkotmányos választási jogával, mi legyen a megszállt és elcsatolt területeken élőkkel, no és ott van talán a legfontosabb szempont, miként lenne garantálható a biztonság kérdése? Az országhatárokon túl élők esetében megoldást kínálhat az éppen Fedorov által megálmodott és sikeresen megvalósított Gyija elektronikus ügyfélszolgálati alkalmazás használata online voksolás céljából, de attól még ott marad a többi felmerülő nehézség. Lényeges az is, hogy hadiállapot idején nem tartható választás, ahhoz alkotmánymódosítás szükséges, csakhogy hadiállapotkor tilos az alapokmányhoz hozzányúlni. Fából vaskarika…
Az is beszédes, hogy a választások ötletét voltaképp az összes parlamenti párt elhasogatta. Sok nyugati lapvélemény jelent meg a téma kapcsán, többségük Zelenszkij álláspontját védi. A The Times szerint egy ilyen folyamat teljesen megbéníthatja a kijevi döntéshozatalt, ami destabilizálhatja a hadsereget, ez pedig beláthatatlan következményekkel járna. A The Telegraph szerint csakis az Ukrajna számára győztesen befejezett háború után szabad ezzel foglalkozni. De olyat is olvasni lehetett, hogy csakis Fedorov mentheti meg Ukrajnát a katasztrófától.
Miután az élesen felvetődött választások kérdését érdemben sem Brüsszelben, sem Berlinben, sem Párizsban, sem Londonban, sem pedig Washingtonban nem kommentálták, így a hivatalának nyolcadik évében járó ukrán elnök kissé megnyugodhat. Az már jobban aggaszthatja, hogy mindenfajta felmérés azt mutatja, esélye sem lenne megtartani elnöki posztját, amennyiben mégis választások lennének háború sújtotta országunkban…
