Oroszország hatalmas nukleáris arzenálja ugyan továbbra is elrettentő erőt képvisel a világpolitikában, az ukrajnai háború azonban rávilágított arra, hogy az atomfegyvereknek komoly korlátaik vannak egy hagyományos fegyveres konfliktusban.
Elemzők szerint Moszkva nukleáris képességei nem tudták megakadályozni, hogy Ukrajna drónokkal és nagy hatótávolságú fegyverekkel csapásokat mérjen orosz katonai célpontokra, miközben a nyugati országok is folytatták Kijev katonai támogatását annak ellenére, hogy Oroszország többször is nukleáris figyelmeztetéseket fogalmazott meg - írja a Taylor & Francis Online.
A szakértők úgy vélik, hogy a nukleáris fegyverek elsődleges szerepe továbbra is az elrettentés maradt: elsősorban azt szolgálják, hogy megakadályozzanak egy közvetlen összecsapást Oroszország és a NATO között. Ugyanakkor egy olyan háborúban, ahol a harcok hagyományos fegyverekkel zajlanak, alkalmazásuk rendkívül kockázatos lenne, hiszen beláthatatlan politikai, katonai és humanitárius következményekkel járna. Emiatt az atomfegyverek önmagukban nem jelentenek megoldást a fronton kialakult helyzetre, és nem képesek biztosítani a győzelmet egy elhúzódó konfliktusban.
Az elemzések szerint az ukrajnai háború egyik legfontosabb tanulsága, hogy a modern hadviselésben a precíziós fegyverek, a drónok, a hírszerzés és a logisztika sok esetben nagyobb szerepet játszanak a harctéri eredmények alakulásában, mint a nukleáris fenyegetés. Bár Oroszország továbbra is a világ egyik legnagyobb atomfegyver-arzenáljával rendelkezik, a konfliktus azt mutatja, hogy ezek a fegyverek elsősorban stratégiai elrettentésre szolgálnak, és korlátozottan használhatók egy hagyományos háború politikai és katonai céljainak elérésére.
