Lannert Judit: A kritikai gondolkodást kell fejleszteni az iskolákban

Szerinte arra van szükség, hogy ne robotokat képezzenek az iskolában, hanem érző és gondolkodó embereket

Oktatás
  • 2026.09.04. - 16:04
Cikk borítókép
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterMH/Radics Lajos

A kritikai gondolkodás és a kreativitás fejlesztése elengedhetetlen az iskolákban – erről beszélt a Facebookra feltöltött pénteki videójában az oktatási és gyermekügyi miniszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány kiveszi a részét a jövőépítésből, mindent meg fognak tenni, hogy „az ország a kiváló egyetemek és a büszke egyetemi polgárok valódi otthonává váljon.”

Jelezte, hogy jogszabályi szinten állítják vissza az akadémiai szabadságot és az intézményi autonómiát, az új felsőoktatási stratégiát pedig párbeszéd keretében vitatják meg az oktatók és a hallgatók bevonásával.

Lannert Judit az elkövetkező egy év legfontosabb feladatának nevezte az új működési modell kialakítását, amelyben jól körvonalazható a fenntartó, a szenátus és a rektor jogköre, és igazságosabb a finanszírozás formája. Hozzátette, hogy hallgatóközpontúbbá kívánják tenni az intézményeket és növelnék az esélyegyenlőséget.

Ahogy a miniszter mondta, hogy az elmúlt évek körülményei messze nem voltak kedvezők: „a mögöttünk hagyott időszak felsőoktatás-politikájának célkitűzése a diplomások számának kordában tartása, az állami férőhelyek szűkítése, a felsőoktatásba felvettek számának csökkentése volt”.

Idén azonban a BME-re felvettek száma csaknem hatezer főre bővült, ami hatszázzal több, mint az előző évben. Az új hallgatók több mint 85 százaléka állami ösztöndíjas formában kezdheti meg tanulmányait – hangsúlyozta.

A tárcavezető beszédében külön kitért a mesterséges intelligenciára (MI), amelyet a BME-n nemcsak használnak, hanem kutatnak és fejlesztenek is. Lannert Judit szerint az egyetemről kikerülő végzősöknek képesnek kell lenniük az MI-t a saját mérnöki, gazdasági vagy kutatási területükön felelősen és produktívan használni. A veszélyek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy egy mérnök nem elégedhet meg az MI egyszerű válaszával, hanem igazolni kell, hogy az eredmény helyes, megbízható és biztonságosan alkalmazható.

Charaf Hassan, az egyetem rektora ünnepi beszédében elmondta: a BME erejét nyolc kara és az általuk lefedett szakterületek sokszínűsége, valamint a bennük rejlő egység és szinergia adja. Az egyetem a hagyományok, az innováció és a folyamatos megújulás különleges összhangját képes megteremteni.

A két évvel ezelőtti modellváltás kapcsán hangsúlyozta, hogy a Műegyetem mindig bátran kereste az új utat, egyben a saját útját.

Mint mondta, olyan autonóm, közfeladatot ellátó, ugyanakkor tőkehozó és innovációs képességek kialakítása a cél, amely erősebben kapcsolja össze a tudományos teljesítményt a gazdasági és társadalmi hasznosulással, és amely képes érdemben hozzájárulni Magyarország és az Európai Unió versenyképességéhez.

A tanévnyitón átadták a BME Neumann professzori címét, amelyet idén Charles Simonyi, magyar származású szoftverfejlesztőnek, üzletembernek adományoztak.

Ahogy a díjazott méltatásában a rektor fogalmazott, Charles Simonyi maradandó hatást gyakorolt a világ informatikai fejlődésére, nevéhez olyan fejlesztések kötődnek, amelyek emberek százainak napi munkáján formálta át.

Reklám