Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat csütörtök este, ezzel eldőlt, hogy az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.
A ponthatárok a felvi.hu oldalon érhetők el.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) képzéseire 2592 jelentkező nyert felvételt, több nappali, állami ösztöndíjas szakon négyszáz pont feletti eredményre volt szükség a bejutáshoz – tudatta az egyetem csütörtökön.
A közlemény szerint az NKE idén elnyerte Az Év Egyeteme 2026 díjat a sikeres felvételi kampányok kategóriájában. Az elismerést az idei jelentkezési adatok is alátámasztják: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2026-ban 10,5 százalékkal nőtt az egyetemre benyújtott jelentkezések száma. Az első helyen megjelölt NKE-s képzések száma ennél is nagyobb mértékben, 14,9 százalékkal emelkedett. Ez azt jelzi, hogy egyre többen választják az egyetemet elsődleges továbbtanulási célként – írták.
Hozzátették: a növekvő érdeklődés több képzés ponthatárában is megmutatkozott. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon az angol nyelvű nemzetközi igazgatási alapképzésre kellett a legtöbb pont: a felvételhez legalább 425 pontot kellett elérni. A nappali, állami ösztöndíjas államtudományi osztatlan képzés ponthatára 380 pont volt.
A Rendészettudományi Kar nappali alapképzései közül a bűnügyi szak bűnüldözési szakirányára volt a legnehezebb bekerülni, ahol 431 pontban határozták meg a ponthatárt. Szeptemberben első alkalommal indul el a tűzvédelmi mérnöki mesterképzés, amelyre legalább 70 ponttal lehetett felvételt nyerni.
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon a nappali, állami ösztöndíjas nemzetközi biztonság- és védelempolitikai alapképzés ponthatára 413 pont volt. Az állami légijármű-vezetői képzésre 382 ponttal lehetett bekerülni.
Kiemelkedően magas ponthatárok születtek a Nemeskürty István Tanárképző Kar osztatlan tanárképzésein is: az angol nyelv és kultúra tanára, valamint a német nyelv és kultúra tanára szakpárra 449 ponttal, a magyar nyelv és irodalom szakos tanár, illetve a német nyelv és kultúra tanára szakpárra pedig 432 ponttal lehetett felvételt nyerni.
A Víztudományi Kar nappali képzései közül az építőmérnöki alapképzésen alakult ki a legmagasabb ponthatár: erre a szakra legalább 368 pontot kellett elérni.
Az NKE a pótfelvételi eljárásban is több képzés meghirdetését tervezi, ezekről az egyetem később ad részletes tájékoztatást.
A váci és budapesti kampusszal rendelkező intézmény közleménye szerint amellett, hogy óvodapedagógus, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakján csúcsot döntött a leendő elsőévesek száma, a nappali tagozatos tanítóképzést is többen kezdhetik el, mint 2025-ben.
Az óvodapedagógus, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA-szakon is rekordot döntött a leendő elsőévesek száma, s közel 30 százalékkal emelkedett a pedagógus alapszakokra felvett hallgatók száma.
A pedagógusokat és segítő szakembereket képző főiskolát idén közel 900-an jelölték meg első helyen, szeptemberben pedig több mint 520 hallgató kezdheti meg tanulmányait a váci és a budapesti campuson.
A közleményben Gloviczki Zoltán rektort idézve kiemelték, hogy „évtizedekig sokan parkolópályaként végezték el a tanító szakot, most azonban kifejezetten magas a társadalmi elismertségük a munkájukat kiválóan végző tanítóknak, akik összetett – kreatív, változatos, értékteremtő – munkát végeznek" – emelte ki, hozzáfűzve: biztató, hogy egyre többen látják meg ezt a szinte missziós lehetőséget.
A rektor közölte: idén országszerte több mint 3100-an, vagyis 25 százalékkal többen jelölték meg jelentkezési lapjuk első helyén a tanító BA-szakot, mint egy évvel korábban.
Az Apor BA-szakján szeptemberben több mint 60 tanítójelölt kezdi meg tanulmányait, a nappali tagozatra bekerült hallgatók száma a tavalyi duplájára ugrott. Az intézmény egészében is másfélszeresére emelkedett a nappali alapszakokat választó, sikeres felvételizők száma, ami a pedagógus-utánpótlás szempontjából pozitív tendencia.
Országosan ugyanis jó ideje a levelező forma dominál, amely elsősorban nem a frissen érettségizett diákokat vonzza, miközben az óvodákban és iskolákban komoly problémát jelent a legfiatalabb pedagógusgeneráció hiánya – emelték ki.
A főiskola óvodapedagógus alapszakán is tovább emelkedett idén a felvételizők száma: a képzést 10 százalékkal többen jelölték meg jelentkezési lapjuk első helyén, mint egy évvel korábban. Közülük 170-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben, egy részük angol nyelvű képzésen vagy nemzetiségi szakirányon tanul majd.
A 2026-os felvételin 40 százalékkal ugrott meg az elsőhelyes jelentkezők száma az Apor népszerű csecsemő- és kisgyermeknevelő BA-szakján is, amelynek végzettjei elsősorban önkormányzati, egyházi, magán- és alapítványi bölcsődékben helyezkedhetnek el. Az ide felvételizők közül 124-en jutottak be a képzésre, míg a legnagyobb növekedést idén a szociálpedagógia alapszakon könyvelhették el, amely 70 százalékkal több elsőhelyes jelentkezőt vonzott, mint egy évvel korábban.
A felvett hallgatók magas száma miatt az Apor Vilmos Katolikus Főiskola várhatóan csak hitéleti képzéseit hirdeti majd meg a 2026-os pótfelvételin. Az érdeklődők a katekéta-lelkipásztori munkatárs, a kántor BA-képzésre, valamint a tavaly elindított hittanár-nevelőtanár mesterszakra jelentkezhetnek: a rövid ciklusú, négy féléves tanári MA-képzésre olyan felvételizőket várnak, akik legalább alapszakos diplomával rendelkeznek pedagógusképzési területen – olvasható a felsőoktatási intézmény közleményében.
