Oktatás
Rekordgyorsasággal nyitják újra a magyar felsőoktatás európai kapuit
A cél, újra elérhetővé tenni a magyar hallgatók és kutatók számára az Erasmus és a Horizont programokat
Azt írták, a kedden benyújtott, az „európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló” törvényjavaslattal a tárca megkezdi az akadémiai szabadságot és az egyetemi autonómiát sértő, átláthatatlanul működő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) rendszerének felszámolását és ezzel együtt biztosítja, hogy a magyar felsőoktatás ismét teljes jogú résztvevője legyen az európai oktatási és kutatási együttműködéseknek.
Hozzátették: „a választásokat követő 58. napon és a kormány megalakulását követő 28. napon belül benyújtott törvényjavaslat célja újra elérhetővé tenni a magyar hallgatók és kutatók számára az Erasmus és a Horizont programokat, valamint hozzáférést biztosítani ahhoz a 2,2 milliárd eurónyi európai uniós forráshoz, amely a magyar felsőoktatás fejlesztését szolgálhatja”.
Közölték: a most induló folyamat nem csak az előző kormány által felépített hatalmi struktúra leépítéséről, vagy a 2022 decembere óta blokkolt európai együttműködési programokról és fejlesztési támogatásokról szól, hanem a magyar felsőoktatás új korszakának kezdetéről.
Mint írták, az elmúlt évek egyik legnagyobb vitája az egyetemek autonómiájáról szólt. Az új oktatáspolitika meggyőződése, hogy erős, versenyképes és nemzetközileg elismert egyetemeket csak valódi intézményi önállóságra építve lehet működtetni, ezért a mostani átalakítás középpontjában az áll, hogy az egyetemek visszakapják azokat a jogosítványokat, amelyeket az elmúlt években elveszítettek.
Hozzátették: a törvényjavaslat eredményeként az egyetemi fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok 2027. augusztus 1-jével megszűnnek, az egyetemet nem fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok pedig már 2026. augusztus 31-éig befejezik működésüket, a jogutód minden esetben a magyar állam lesz.
Az egyetemi fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok már a törvényjavaslat elfogadásával átalakulnak, „azonnali hatállyal életbe lépnek azok az összeférhetetlenségi, átláthatósági, vagyonnyilatkozattételi szabályok, amelyeket az Európai Bizottság több éve jelzett a magyar kormány számára”. Hozzátették: az alapítói jogok visszavételével a kormány megteremti az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, a több mint négy éve kinevezett tisztségviselők helyére nyilvános pályázat útján új tagok kerülnek, valamint az egyetemek szenátusaitól, vezetőitől elvont és a kekva-kuratóriumokhoz telepített döntési hatáskörök újra visszakerülnek az egyetemekhez.
„Az egyetemek ezzel visszakapják intézményi önrendelkezésük legfontosabb elemeit. Újra az egyetemi közösségek dönthetnek saját működésük alapvető kérdéseiről, beleértve a rektorválasztást, a költségvetés elfogadását és a szervezeti működési szabályzat meghatározását” – emelték ki.
Írtak arról is, megerősödik az akadémiai szabadság és a szenátus szerepe is.
A jövőben valamennyi egyetemen egységes szabályok garantálják a hallgatói képviseletet és az egyetemi közösség részvételét a döntéshozatalban. A rektor kiválasztása minden egyetemen a szenátus meghatározó jogosítványa lesz, a szenátus összetételét pedig az egyetemi közösség, egységes, törvényben garantált szabályok alapján választja meg. Ahol ezek a szabályok jelenleg nem teljesülnek, ott a szenátusokat újra kell választani – sorolták.
Kiemelték: a mostani változások nemcsak a magyar felsőoktatás érdekeit szolgálják, hanem egyben teljesítik azokat a feltételeket is, amelyeket az Európai Bizottság már 2022-ben és 2024-ben egyaránt megfogalmazott Magyarország számára.
„Az európai elvárások és a magyar felsőoktatás megújításának céljai ebben az esetben egy irányba mutatnak: egy autonómabb, átláthatóbb, nyitottabb és versenyképesebb felsőoktatási rendszer felé.
A kormány által választott egyéves átmeneti időszak garanciát jelent az egyetemek stabil és kiszámítható működésére. Ez idő alatt az intézmények működése zavartalan marad, miközben közösen, minden érintett fél bevonásával kialakítjuk a magyar felsőoktatás hosszú távú jövőképét, az intézmények hatékony fenntartási, működési, finanszírozási modelljét” – írták.
Közölték azt is, a törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg széles körű egyeztetések indulnak az egyetemek vezetőivel, hallgatói szervezetekkel, szakszervezetekkel és a felsőoktatás szakmai szereplőivel. „Fontos alapelvünk, hogy a magyar felsőoktatás jövőjéről az egyetemi közösségekkel közösen döntsünk” – emelték ki.
