Művész páholy
„Új művészgeneráció születik"
Interjú Csáji László Koppánnyal, az MMA MMKI igazgatójával

- Mióta 2018-ban létrejött a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjpályázata, folyamatosan tízszeres vagy annál is több a túljelentkezés. A három év letelte után az ösztöndíjas művészek munkáit két hónapnál hosszabb fesztiválon, hatalmas közös kiállítótérben és számos koncerten, előadáson mutatják be. Az sem túlzás, ha azt mondjuk, az ösztöndíjpályázat és az Essentia Artis néhány év alatt nemzetközi hírnévre tett szert.
- Igen, felkerült a „kulturális térképre”. Mi is tanulunk, egyre profibban tudjuk megrendezni az ösztöndíjasok munkáiból összeálló fesztivált. Az előző évben végzett ösztöndíjasoknak szervezzük meg ezt a bemutatkozási lehetőséget. Nemcsak a képzőművészek, ipar- és tervezőművészek, fotóművészek állítanak ki, hanem például a népművészek és az építészek is.
Nagyon sokrétű anyag, amelyet nem műfajonként elválasztva, hanem komplex rendszerben, a művek egymásra reflektálásával és sajátos intim terek létrejöttével állítunk ki a – szintén ösztöndíjasokból álló – kurátorok jóvoltából.
Úgy tűnik, megszerette nemcsak a budapesti, hanem a sokkal tágabb közönség is. A 2023-as rendezvényhez képest már duplájára nőtt a fesztivál látogatottsága. Ha azt nézzük, kik jönnek el a fesztiválra, kiderül, hogy egyre távolabbra, a határainkon túlra is eljutott a fesztivál híre.
Most negyven program lesz a zenei és irodalmi élményt is nyújtó kiállítás-megnyitóval együtt. Egy olyan óriási spektrumot fog át a program, ami a családi és gyerekprogramoktól egészen a nagy koncertekig, zeneszerző ösztöndíjasaink koncertjéig tarthat a filmművész ösztöndíjasaink, rajzfilmes ösztöndíjasaink filmbemutatóitól a táncművészetig, a színházig, a népművészetig, tehát egy óriási repertoár.
- Milyen korosztályok művészeti alkotásaival találkozhat, aki május 9-ig ellátogat a Pesti Vigadóba?
- A pályázatra 18 és 49 év közötti művészek jelentkeznek olyanok, akik már komoly értéket letettek le az asztalra, tehetségesek, de szükségük van a segítségünkre ahhoz, hogy kibontakozhassanak. Ez a kiállítás a programokkal együtt rálátást ad a Kárpát-medencei feltörekvő fiatal és középgenerációs művészekre, bemutatja, hogy milyen törekvések, újítások vannak ma a művészvilágban.
- Mit tudhatunk arról, hogy kik és hogyan döntenek a pályázatokról?
- Elég bonyolult zsűriztetési folyamaton mennek keresztül a pályázatok. A kilenc MMA-s tagozatnak megfelelő kilenctagú előzsűri értékeli a pályázati anyagokat. Ezek fele MMA-akadémikusokból áll, a másik fele kifejezetten külsős szakemberekből. Az a cél, hogy a zsűriben jelen legyen az MMA-akadémikusok elképzelése, értékrendje, rálátása. Másrészt, akik nem MMA-akadémikusok, de elismert, kitűnő szakemberek, őket is be tudjuk vonni az ösztöndíjprogram elbírálásába.
- Az ösztöndíj havi összegét még 2018-ban állapították meg, azóta is bruttó 200 ezer Ft havonta, három éven át.
- Sajnos a költségvetés nem engedi, hogy legalább az inflációval emelkedhessen az összeg, viszont tudunk adni egy sor más olyan dolgot, amit 2018-ban még nem tudtunk volna.
- Úgy gondolja, hogy lehet valami más, ami szinte többet segít egy fiatal művésznek, mint egy tervezhető havi összeg?
- Igen, lehet olyasmivel is segíteni, ami mellett másodlagossá válik a konkrét pénzösszeg jelentősége. A program során tapasztaltuk meg azt, hogy mire van szükségük az ösztöndíjasoknak. Ilyen például a szakmai mentorálás, közösségépítés, a legkülönfélébb művészeti ágak tudásának, törekvéseinek megismerése; továbbá a különböző művésztelepeken való részvétel, ahol megismerkednek egymással, más művészeti ágak ösztöndíjasaival, MMA akadémikusokkal és a helybeli művészekkel, a művésztársadalommal. Például Erdélyben, Gyergyószárhegyen vagy a felvidéki Debrődön, illetve Munkácson.
- Munkácson?
- Igen, szerveztünk művésztelepet 2025-ben Munkácson is, a háború ellenére. A művésztelep és a szakmai kapcsolatépítés, mentorálás az ösztöndíjasoknak olyan maradandó élmény és közösségteremtő erő, ami értékében kezd a havi összeg fölé nőni, ráadásul tudunk nekik segíteni a három év letelte után is, amikor kiállítást szerveznek, kötetet adnak ki, koncertet rendeznek.
- Vagyis nem engedik el a kezüket a három év letelte után sem.
- Nem. A három év alatt pedig olyan programokat szervezünk, amik inspirálóan hatnak rájuk, például meghívunk külföldi vendégművészeket az Art Residency programba. A határainkon túli magyar területekről is, mondjuk Felvidékről, Erdélyből, Délvidékről is hívunk alkotókat, illetve a legkülönbözőbb országokból. Például a kínai filmakadémiának az egyik világhírű professzora, Xie Fei is volt itt, akinek a keze alatt három generációnyi filmes szakember nőtt fel Kínában.
Elmesélte, hogy évtizedekbe tellett, mire sikerült kikönyörögni, hogy engedjenek mongol nyelven filmet készíteni Kínában. Egy mongol nyelvű film, A fekete paripa című csodálatos alkotás született meg így, amely a kilencvenes évek közepén végignyerte a nagy nemzetközi fesztiválokat. Az alkotó Berlinben Aranymedve-díjat kapott, Montrealban pedig nagydíjas lett. Ezt a filmet is levetítettük. Xie Fei másik filmjét, amelynek a címe: A lelkek tava, szintén levetítettük.
Az Art Residency program keretében vendégünk volt továbbá a Los Angeles-i filmes és képzőművészeti világ oszlopos tagja, Gilah Yelin Hirsch, aki beszámolt arról, hogy az ösztöndíjprogramunkat megirigyelhetnék még Los Angelesben is, mert párját ritkítóan szabad szellemű, de a hagyományokra is odafigyelő, izgalmas, fiatalos, lendületes csapat jött itt létre.
Azóta is tervezi, hogy újra Magyarországra jöjjön, mert beleszeretett a magyar kultúrába. Jöttek a Fülöp-szigetekről, Svédországból is. Sokszor úgy érkeznek ide a vendégművészek, hogy nem is sejtik, itt mi vár rájuk, és a magyar kultúra „nagyköveteiként” távoznak.
Olyan is volt, aki rákérdezett, hogy Magyarországon biztonságban lesz-e. Aztán ő is megbizonyosodott, hogy a negatív híresztelések alaptalanok. Felelősséggel vagyunk a magyarságunk iránt, de az emberségünk a vendégművészeket elgondolkodtatja, és tiszteletet ébreszt a magyar kultúra és egyúttal az MMA működése iránt is.
Az ösztöndíjasok megismerkednek egymással. Az akadémikus szekcióvezetők és más szakemberek négyhavonta eljönnek, és beszélgetnek velük a munkájukról, meg lehet velük beszélni az ötleteket és a nehézségeket. Kötetlen, egész napos beszélgetés zajlik minden művészeti ágban. Nagyon pezsgő szellemi központtá vált a kutatóintézet központja, a Hild-villa, ezáltal az ösztöndíjhoz képest többletet tudunk adni.
Töretlenül fennmaradt az ösztöndíjprogram népszerűsége, és az ösztöndíjasok visszajelzései alapján nagyon sokat kapnak az ösztöndíjprogramtól. Ezt a fiatalos lendületet igyekszünk átemelni az Essentia Artis művészünnepbe, amikor az előző évben végzett, az ösztöndíjat lezáró csapat mutatkozik be, hogy mit hozott létre az ösztöndíj három éve alatt.
Éppen ezért, mivel a közösségépítés és a közös gondolkodás terepe egyre nő, nagyon sok olyan program van, amit együtt valósítanak meg. Összefognak, akár a különböző művészeti ágat művelők is, vagy például, ha népművészetről van szó, összefognak a fazekasok, a néptáncosok, a népzenészek, a textilkészítők. Olyan programokkal készülünk, amelyek egy kicsit szokatlanok, ugyanakkor jelentős értéket képviselnek és izgalmasak.
Ezért lett idén a fesztivál szlogenje: „Új művészgeneráció születik”. Az Essentia Artis rendezvénnyel egyúttal az ösztöndíjprogramra is felhívjuk a figyelmet, mivel épp az Essentia Artis idején van a pályázati időszak – idén április 13-ig lehet jelentkezni. Február 10-e óta lehet pályázni, és az előzetes eredmények azt mutatják, hogy többen pályáztak az első napokban, mint a korábbi években. Ezen a pályázaton nem elvárás az egyetemi diploma vagy a művész diploma, a tehetség a fontos.
- Min lehet mérni az ösztöndíj népszerűségét?
- Például azon, hogy olyanok is adnak be pályázatot, akik már korábbi években regisztráltak, de nem jutottak be. Őket is bátorítani kell, hiszen sokszor másodszorra vagy harmadszorra sikerül elnyerniük az ösztöndíjat, addig fejlesztik a pályázati anyagukat.
- Mintha szaporodnának az előadóművészeti programok.
- Most próbáltunk egy olyan irányba elmozdulni, hogy az irodalmi programokat is fogjuk össze úgy, hogy többen egyszerre lépnek fel, és egy olyan programot mutatnak fel, ami több, mintha egy ember tartana irodalomtörténeti és irodalomelméleti előadást. Egyre többször van benne zene, előadóművészet, is az irodalom mellett. A kiállítás olvasósarkába is kihelyezünk műveket, amelyeket az ösztöndíjasok írtak az elmúlt három évben. Idén 20 ilyen könyv lesz.
- Az aranyváros hercege című musical októberi bemutatóján a magyar zenés színház világából sokan olyanok is ültek a nézőtéren, akik nem biztos, hogy egyébként túl gyakran járnak a Pesti Vigadóban. Így az ösztöndíjprogram révén sikerült egy szélesebb közönséget becsábítani.
- Hasonló a helyzet a fiatal zeneszerzők estjein is, Erdélyből, Felvidékről és Bécsből is eljönnek meghallgatni őket olyanok, akik álmukban se gondolták, hogy nemsokára a Pesti Vigadóban ülnek majd egy koncerten. Az, hogy egy fiatal rendező szerzői estet rendezhet a Pesti Vigadó dísztermében, lehetőséget ad arra, hogy a szakmából olyanok is megismerjék, akik például a Zeneakadémiáról még nem ismerték. Ilyen volt például Kutrik Bence, Bella Máté, Dragony Tímea és Kecskés D. Balázs koncertje, ahol a magyar zeneszerzők színe-java ott volt, de külföldi vendégek is voltak.
Utóbbira még Eötvös Péter is eljött. Az ösztöndíjas zeneszerzők nagykoncertjei minden évben az Essentia Artis egyik csúcspontja. Ebben van most egy olyan változás, hogy öt olyan programunk van a negyvenből, amelyekre – jelképes összeget ugyan, de – belépődíjat kértünk.
Ez töredéke annak, mint amennyi egy átlagos koncertjegy ára: 2200 Ft. Pszichológiai jellegű kísérlet a részünkről, hogy az ingyenes regisztrációból fakadó lemorzsolódást és anomáliákat minimalizáljuk.
- Mi az oka?
- Korábban nagyon sokan regisztráltak, ezért a helyek beteltek, és a további jelentkezőket a „teltházról” kellett értesítenünk, majd pedig a korábbi regisztrálóknak csak egy kisebb része jött el. De az MMA akadémikusai, köztestületi tagjai, az ösztöndíjasok és kísérőik tiszteletjegyet igényelhetnek.
- Mennyire gyakori az, hogy úgy adnak be pályázatot, hogy mondjuk egy idősebb, 50 feletti művész és egy fiatalabb közös projektjével pályázik az ifjabb alkotó?
- Ezt mentorálásnak hívják, és gyakran előfordul. A pályázat elbírálása szempontjából pozitívum, hogy a fiatal művész egy ismert és már tapasztalt művésszel dolgozik együtt, mert ez is biztosítéka lehet annak, hogy a mű valóban elkészül, és színvonalas lesz. Néha több alkotó projektjével csak az egyikük pályázik, aki megfelel a pályázati kritériumoknak, de a negyedéves beszámolókra ilyenkor azok a művészek is eljönnek, akik nem pályáztak.
- Évről évre látjuk, hogy más területek mellett a néprajz is egyre nagyobb teret kap a kiállításon és a fesztiválon.
- Igen, a népművészek csapata nagyon összetartó és lelkes, pedig a legtöbben csak az ösztöndíjprogramban ismerkedtek meg egymással. Az Essentia Artis programban is sokszor a legkülönfélébb területek hoznak létre közös produkciót. Idén, például március 5-én egy vásári forgatagba csöppenhet a látogató, ahol a kézműves termékek és gasztronómiai különlegességek mellett lesz zene és tánc is.
- Kik azok, akik kevésbé képviseltetik magukat az ösztöndíjprogramban?
- Ez változó, de általában kisebb a túljelentkezés az építészek körében mint például a képzőművészeknél. Ennek oka lehet a stabil anyagi háttér is.
- A legtöbben úgy tudom, a képzőművészek vannak.
- Igen. Van közöttük erdélyi, felvidéki és a legkülönbözőbb vidékekről érkező művész, akik a programban ismerkedtek meg, és annyira jó barátság alakult ki köztük, hogy tavaly októberben már csináltak egy közös kiállítást a felvidéki Komáromban, amelyen minden ösztöndíjas részt vett a képzőművészeti szekcióból. Akár életre szóló munkakapcsolatok és barátságok alakulnak ki a program során a legkülönfélébb művészeti ág képviselőivel, sokszor a szakmai mentorálást végző akadémikusokkal is. Ez az az érték és üzenet, ami az ösztöndíjprogramot és az Essentia Artist jellemzi: az életerős, pozitív kisugárzású szellemi műhelymunka. Ez a cél.
- Tulajdonképpen itt újra meg újra létrejön, és megmutatja az erejét az az íróink által emlegetett lelki ország, amelyben nincsenek elszakítva az országrészek.
- Az összetartozástudat és a szellemi-lelki kapcsolódások tartottak meg 1100 éven keresztül, és most sincs másképp. A 2018-ban elindított ösztöndíjprogram azért is egyedülálló, mert nem a már agyondíjazott sikeres művészeket támogatja, hanem a fiatalokat és a középgenerációt, a feltörekvő nemzedéket.
- Gondoltak-e arra, hogy a programok egy része streamingelhető legyen, és így azok is részesei lehetnek, akik fizikailag nem tudnak jelen lenni?
- Azt az atmoszférát, ami a fesztivált és programjait jellemzi, streamingen nehezen lehet átadni. Vannak mégis olyan részei, például a nagyobb érdeklődésre számot tartó programok, amelyeket felveszünk, hogy utána közreadhassuk, megmutathassuk az érdeklődő nagyközönségnek. A zenei rendezvényekről általában készül hangfelvétel, néha kifejezetten profi minőségű koncertfelvétel is.
Az MMA MMKI költségvetése nagyon szűkös, nem mindent tudunk megvalósítani, amit szeretnénk. Ezért is van szükség az összefogásra, az ösztöndíjasok lelkesedésére és kreativitására. Nemcsak a kiállítás kurátorai ösztöndíjasok, hanem a programokat is a javaslataikra építve, velük együtt állítjuk össze, a lehetőségeket és a praktikus szempontokat is figyelembe véve.
Értéket kívánunk közvetíteni, amihez a financiális szempontoknál fontosabb a tehetség és a lelkesedés. Abból pedig az ösztöndíjasok körében nincs hiány.
Az interjú megjelenését a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
