A háború miatt elszennyeződött talaj regenerálására végeznek kísérleteket Ukrajnában 2023 óta az óriás molnárpántlika (Miscanthus giganteus) nevű nagytermetű fűfajtával. A program a NATO támogatásával egy cseh egyetem irányítása alatt folyik.
A Bucsa kijevi előváros közelében - ahol az orosz hadsereg polgári személyek százait mészárolta le - fekvő Vorzel a Jan Evangelista Purkyne cseh anatómusról és fiziológusról elnevezett Ústi nad Labem-i egyetem (UJEP) vezetésével végzett kísérlet során igazolni igyekeznek az ázsiai származású növény szennyezőanyag-elnyelő, illetve szénhidráttároló képességeit.
"A cél a szennyezett övezetek talajmegújítása" - mondta az AFP francia hírügynökségnek Josef Trogl, az UJEP környezeti szakembere, aki bemutatott egy egykori cseh lignitbánya helyén kialakított kísérleti parcellát.
A régi bányák talajának megtisztítására a világban sok helyen - így Franciaországban, Kínában és Kanadában - is végeznek kísérleteket.
Ember Morissey, a nyugat-virginiai egyetem biológusa, az óriás molnárpántlikáról minap megjelent tanulmány egyik társszerzője elmondta, hogy a növény, amely képes kihajtani a szennyezett talajon is, olyan gyökérzetet növeszt, amely "képes magába szívni a fémeket, helyreállítva a talaj szervesanyagát".
"Ezen tulajdonságai miatt kiváló választás lehet a környezet megtisztítására" - mondta Morissey asszony.
Miközben a növény gyökerei foglyul ejtik a szennyezőanyagokat, a talaj feletti, négyméteres magasságot is elérő szervesanyagtömege elérheti a négy métert is, javarészt tiszta marad.
Josef Trogl hangsúlyozta, hogy az óriás molnárpántlika "a fotoszintézis révén előállított szervesanyag akár 40 százalékát is a talajba juttatja a gyökerein át, azaz jóval többet, mint a többi növény".
A növények a fotoszintézis révén képesek a szén-dioxidot oxigénné és szénben gazdag glükózzá alakítani.
A kukoricához és a cukornádhoz hasonlóan gyors fotoszintézisre képes óriás molnárpántlika a szenet a talajban tudja tárolni, hozzájárulva ezzel a regenerálódásához.
"A humusz kialakulása és a talaj termőképessége itt jobb, mint más növények alatt" - mondta még Josef Trogl, majd hozzátette, hogy az óriás molnárpántlika "segíti a talajban lévő mikroorganizmusokat a szerves szennyezőanyagok, mint például a kőolajszármazékok - gyorsabb lebontásában".
A vorzeli kutatásokat vezető Valentina Pidlisnyuk, az UJEP professzora emlékeztetett, hogy az övezetet az orosz csapatok 2022 február-márciusban megszállva tartották, 2022 áprilisában szabadították fel, majd 2022 őszén aknamentesítették.
Az ukrajnai születésű Valentina Pidlisnyuk, valamint ukrán és amerikai kollégái először a Donyec-medence 2014-ben történt orosz megszállása után gondoltak az óriás molnárpántlika alkalmazására. Az első, NATO által finanszírozott kísérletet 2016 és 2021 között végezték a kelet-ukrajnai régióban.
A növénynek ellenzői is vannak, akik a túlságos elszaporodásától tartanak. Josef Trogl azonban hangsúlyozta, hogy a növény nem magvakkal, hanem föld alatti gyökértörzsekkel (rizóma) szaporodik. Ráadásul - tette hozzá -, az égéshője megegyezik "a rosszabb minőségű szénével", továbbá szigetelőanyagok, illetve papírpép előállítására is alkalmas.
