Kultúra
Ma kezdődik a zsidó ünnep, amelyből ered a pünkösd
A néphit szerint éjfélkor meghasad az ég, és minden kívánság teljesül
A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. Eredete az ószövetségi zsidó vallási ünnep, a Sávuót, a Tóraadásának emléknapja és az új kenyér ünnepe.
A pünkösd onnan kapta a nevét, hogy kezdete a húsvéttól számított hét hét utáni első, azaz az ötvenedik napra esett, akárcsak a zsidó Sávuot ünnepe pészah után.
Az „ötvenedik” görögül pentekosztész: ebből a szóból lett az angol pentecost, a német Pfingsten és a magyar pünkösd is. Bár a pünkösd szó elég bonyolult úton alakult ki, valójában a zsidó ünnep neve, a Sávuot szintén hetek ünnepeként fordítható magyarra.
Sávuot másik jelentése: eskü (Svuá). Ez arra utal, hogy a Teremtő és a zsidó nép kölcsönös kötelezettséget vállaltak, azaz hűséget esküdtek egymásnak. A zsidók arra esküsznek, hogy nem cserélik fel az Örökkévalót valamely más istenségre, míg a Teremtő arra esküdött meg, hogy nem cserél fel bennünket egy más néppel . .
Sávuot (a hetek ünnepe) – a legismertebb elnevezés arra utal, hogy pészah másnapjától (amikor az ősi Izraelben az aratás kezdődött) számolják a napokat és a heteket. Ez az omerszámlálás. Mihelyst 7 hét (negyvenkilenc nap) eltelik, az ötvenedik napon tartják a „hetek” ünnepét.
A sávuot Izraelben egy napig, más országokban, például Magyarországon is két napig tart.
Jom hábikurim (az új termés napja) – ünnep alkalmával mutatták be a hajdan volt jeruzsálemi Szentélyben az új kenyeret. Ekkor ettek először az új kenyérből. Az ország minden részéből a fővárosba zarándokolt a nép, hogy hálájukat kifejezzék a Templomban a bő termésért, s még a szekeret húzó állatokat is virágokkal díszítették.
Zmán mátán toráténu (a Tóraadás időpontja) – a Tízparancsolat elhangzásának évfordulója ez az ünnep, ezért ilyenkor a zsinagógában felolvassák az erkölcs alaptörvényét, amelyet a Tórán belül is a legszentebbnek tartanak.
Az Ószövetségben Mózes második könyve szerint a Szináj-hegynél Isten figyelmeztette a zsidókat, hogy tartsák távol nyájaikat a hegy lábától, ne ott legelésszenek (2Mózes 34:3.). Viszont pontosan tudjuk, hogy a Tóra átadása a sivatagban történt. Akkor miért figyelmeztetett erre az Örökkévaló? Mégis lett volna ott dús növényzet? A zsidó hagyomány szerint csoda történt: a hegy környéke a tóraadás idejére zöldellő, virágzó mezővé változott. A legnépszerűbb elmélet szerint ennek az emlékére díszítik növényekkel a zsinagógát.
Ezen a napon zajlik a fák ítélete is. A Misna szerint ugyanis sávuot napján Isten eldönti, milyen termést hoznak majd a fák az elkövetkező évben. A zsinagógákba vitt fák emlékeztetik az embereket arra, hogy imádkozzanak a bőséges gyümölcstermésért.
Mózes kosarának története is ehhez a naphoz fűződik. Mózes ádár hónap 7-én született. Édesanyja óvta az egyiptomiak elől, azonban három hónappal később már nem tudta garantálni gyermeke épségét, ezért egy fonott kosárban a Nílus nádasába rejtette őt. Ez éppen sziván 7-én, vagyis sávuot második napján történt. Így a fű és általában véve a zöld növények Mózes csodálatos megmenekülésére is emlékeztet.
A sávuot szó esküvéseket is jelenthet, mert a hagyomány szerint ezen a napon két eskü is elhangzott: az egyiket a zsidó nép tette, hogy megtartja a kinyilatkoztatást, a másikat pedig az Úr: „És ti lesztek számomra a papok birodalma és megszentelt nép” (2Móz 19,6). Sávuotot a Tóra a pészah befejező ünnepének is nevezi, mert ez zárja le a megemlékezést az egyiptomi kivonulásról; a szolgaságból való szabadulás a szellemi, lelki szabadulással, a Tóra adásával vált teljessé.
A zsinagógát és az otthonokat ilyenkor virágokkal, zöld gallyakkal, a Tórát pedig koszorúkkal szokták díszíteni. Ez utalás az ősi aratóünnepre, és arra is emlékeztet, hogy a kinyilatkozás idején virágba borult a Sínai-hegy. Az ünnep beköszönte előtt szokás az éjszakát „javítással”, virrasztással és tanulással tölteni, mert a nép aludt a kinyilatkoztatás előtti éjszakán. A néphit szerint éjfélkor meghasad az ég, és amit akkor kívánnak, beteljesedik.
A magyarországi zsidók sávuotkor rendezik meg a lányok felnőtté avatási szertartását, a bát-micvát.
