Az MMA továbbra is hozzájárul a nemzeti identitás éltetéséhez

„A változás természetes velejárója a bizonytalanság érzete” - fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy ettől függetlenül a választásokat követően az Akadémia érdemben változatlan, „egyenes test- és lélektartással” néz a jövő elé.

„A minőségi és példaadó kultúrára talán minden eddiginél nagyobb szüksége van nemzeti közösségünknek” - emelte ki.

Az elnök az akadémia „sokszínű, élénk, szakmai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező intézménycsaládja” nevében hangsúlyozta: az MMA érdeke a méltányos és korrekt együttműködés az új kulturális kormányzattal is. Az elnök tájékoztatta a közgyűlést arról is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma által hozott döntésekről elnöki levélben kért soron kívüli tájékoztatást a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatójától. Erre azért van szükség, mert az ideiglenes kollégium döntéseiről az Akadémiának nem volt tudomása, abba akadémiai delegált, vagy közreműködő semmilyen formában nem vett részt - hangsúlyozta Turi Attila.

Az elnök arról is beszámolt, hogy meghívta Tarr Zoltán felkért kulturális minisztert a közgyűlésre a szokásoknak megfelelően, aki válaszlevelében közölte, hogy az országgyűlési meghallgatás miatt, amely a közgyűléssel egy időben zajlik, nem tud részt venni az eseményen. Meghívást kapott továbbá az Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott, de még nem hivatalba lépett elnöke, Pósfai Mihály is, aki szintén nem tudott megjelenni eddigi kutatói munkájának lezárása miatt. Az elnök hozzátette: levélben gratulált Rost Andrea akadémikusnak az országgyűlés művelődési bizottságában betöltendő alelnöki, valamint a leendő kormánybiztosi tisztséghez.

A köszöntőt követően a közgyűlés tagjai megemlékeztek a közelmúltban elhunyt akadémikusokról, majd elfogadták az MMA elnökének, elnökségének, valamint főtitkárának 2025. évi munkájáról szóló beszámolóit, az MMA tagozatainak, regionális munkacsoportjainak, bizottságainak beszámolóit, a köztestület idei költségvetési irányelveit, valamint az MMA 2024-2025. évi országgyűlési beszámolójának koncepcióját.

Richly Gábor a főtitkári beszámolóról szóló szavazás előtt összefoglalóan néhány fontos adatot és számot ajánlott a hallgatóság, a köztestület munkája és a kortárs művészet jövője iránt érdeklődők figyelmébe. Mint elmondta, az akadémia az elmúlt évben 750 pályázatot támogatott másfél milliárd forint összeggel és ezen kívül több mint 300 fiatal és középgenerációs művésznek, ill. művészetelméleti szakembernek nyújtott ösztöndíjat. Emlékeztetett arra is, hogy a köztestület közel 1600 idős művésznek biztosít havi, rendszeres művészjáradékot.

„Ezeket a számokat érdemes külön megjegyezni, büszkének lenni rájuk.”

Hozzátette, az elmúlt évek jelentős inflációja ellenére az akadémia a tavalyi évben is több anyagi forrást tudott fordítani kifejezetten művészeti, szakmai tartalmakra, programokra, támogatásokra, mint az előző években. A főtitkár hozzátette: „nincs még egy olyan intézmény, még egy olyan testület vagy egyesülés, amelyik a művészetről ilyen komplex formában tudna, akarna és lenne képes gondolkodni, mint a Magyar Művészeti Akadémia.”

A közgyűlés megerősítette az elnökség döntését, amely szerint a köztestület június 23-án ünnepélyes keretek között MMA Életműdíjat, MMA Nagydíjat, MMA Aranyérmet, MMA Művészeti Írói Díjat, MMA Kováts Flórián-emlékérmet adományoz az arra érdemes művészeknek, majd az akadémia rendes tagjává választotta Geiger György trombitaművészt. Az egyéb napirendi pontban volt lehetőség az akadémikusok felszólalására. A lehetőséggel élve Kabay Barna filmrendező, a Film- és Fotóművészeti Tagozat tagja hozzászólásában azt emelte ki, hogy az akadémiának nyitnia kellene Európa felé, szükség van arra, hogy az európai kultúrát „erősebben és hangosabban” képviselje programjában Magyarországon. Emellett felháborodásának adott hangot az NKA-döntésekkel és a leköszönő miniszter intézkedéseivel kapcsolatban, és javasolta az elnöknek, hogy annak ellenére, hogy csak sajtóinformációk vannak, az akadémia határolódjon el azoktól az esetektől, amikor „arra nem érdemes emberek” kaptak támogatást. Gulyás Gyula filmrendező többek közt a filmkészítőknek és televíziós alkotóknak adományozható legmagasabb állami szakmai kitüntetéssel, a Balázs Béla-díjjal kapcsolatban szólalt fel: azt kifogásolta, hogy nem veszik figyelembe a díjak odaítélésénél az akadémia tagjai által javasoltak névsorát.

Szobolits Béla filmrendező hozzászólásában javaslatot tett egy havonta jelentkező televíziós magazinműsor elkészítésére, amely az akadémia tagozatainak munkáját mutathatná be. Turi Attila válaszában közölte: az NKA-üggyel kapcsolatban az Akadémia hivatalos állásfoglalást fog tenni, de csak miután a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőtől a hivatalos választ megkapja.

Az MMA láthatóságáról szólva kiemelte, hogy a sürgető igényt az elnökség is érzékeli, és dolgozik annak megoldásán. Úgy vélte, a hagyományosnak számító televíziós felület mellett a köztestület egyre intenzívebben van jelen az online térben, ill. a közösségi médiában. Az állami kitüntetések odaítéléséről szólva elmondta: egy tiszta és átlátható rendszer kialakítására lenne szükség.

Kiemelte, hogy bár az adott terület minisztere dönt a díjak odaítéléséről, de azt „a nemzet felhatalmazásával adja”, hiszen a díj egy kiemelés, példamutatás.

„Mi erre tettünk javaslatot, nagyon sajnálom, hogy ezt nem fogadta meg a díjat odaítélő” - fűzte hozzá.

A közgyűlés művészeti programjaként portréfilmvetítéssel emlékeztek meg Kallós Zoltán születésének 100. évfordulójáról. Juhász Zoltán népzenész, az MMA rendes tagja, Fábián Éva énekes, az MMA levelező tagja, valamint Juhász Réka és Soós Réka énekesek pedig Kallós Zoltán gyimesi gyűjtéseiből adtak elő.

Turi Attila felhívta a figyelmet a Pesti Vigadóban látható időszaki kiállításokra. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ által életre hívott Művészetek egy tető alatt című tárlatra, mely arra vállalkozik, hogy bemutassa az építészeti múzeum szerteágazó tevékenységét, új távlatait és leendő otthonát, a Klebelsberg-mozaik című kiállításra, mely a korszak műtárgyain keresztül kínál friss nézőpontot Klebelsberg örökségére, valamint Az ajtón túl… című tárlatra, ami pedig Szőnyi István életművéből mutat be válogatást Klebelsberg-emlékév lezárásaként.