Kultúra
A jövő nyelve: amikor a digitalizáció üzleti és emberi értékké válik
Rasztovits” Dávid a sport világából érkezve talált rá arra a területre, amit ma is aktívan formál: a digitális fejlődés gyakorlati és stratégiai oldalára. Több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdett el a digitális turizmus gondolatával foglalkozni, amikor ez még alig volt jelen a szakmai közbeszédben.
„Amikor ezzel elkezdtem foglalkozni, még nem volt mögötte kiforrott nyelv vagy struktúra. Inkább egy irányérzet volt bennem: hogy a technológia nem önmagában érdekes, hanem abban, ahogyan képes átalakítani működéseket.”
Azóta a turizmuson túl számos más ágazatban is egyre hangsúlyosabbá vált a digitalizáció szerepe. Dávid munkájának középpontjában azonban végig az maradt, hogy ezt a folyamatot ne csak technológiai, hanem emberi és üzleti oldalról is értelmezhetővé tegye.
Egy következetesen épített út
Rasztovits Dávid pályája nem egyetlen kiemelkedő fordulatra épül, hanem egy következetesen épített útra, amelyben a sportból hozott alapok, a nemzetközi tapasztalatok és az üzleti tanulási folyamatok egy irányba álltak össze.
Munkájában ma is ugyanaz a gondolat vezeti, mint a kezdetekkor: hogyan lehet a komplex, sokszor nehezen értelmezhető digitális világot közelebb hozni az emberekhez és a döntéshozókhoz.
„Végső soron nem a technológia a lényeg, hanem az, hogy mit kezdünk vele.”
A Digitális Turizmus Zrt. megalapításával egy olyan szemléletet kezdett el képviselni, amely a digitalizációt nem különálló fejlesztési területként, hanem a működés szerves részeként kezeli. A COVID-időszak óta együttműködik a World Travel & Tourism Council (WTTC) – Turizmus Világtanács – szervezettel is, ahol a turizmus globális újragondolásának gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.
„A digitalizáció számomra nem cél, hanem eszköz. Akkor működik jól, ha nem ráépül egy rendszerre, hanem beleépül. Ha természetes része lesz annak, ahogyan dolgozunk, döntünk és gondolkodunk.”
Az elmúlt évek során öt kontinens több mint ötven országában szerzett személyes és szakmai tapasztalatot. Üzleti fókuszterületei közül kiemelten jelen van New York és Rijád, miközben a GCC-régió a jövőbeni terjeszkedés egyik legfontosabb irányává vált. Ezek az utak nem pusztán üzleti lehetőségeket jelentettek számára, hanem egy állandó tanulási folyamat részei voltak.
„Az utazás nekem nem státusz. Inkább egyfajta visszajelzés a világról. Minél több helyet látsz, annál inkább megérted, hogy nincs egyetlen jó modell – viszont vannak mintázatok, amelyek különböző környezetekben is működnek.”
Családi háttér és szemléletformálás
Budapesti, értelmiségi családban nőtt fel. Édesanyja pedagógus, édesapja mérnök és vegyész, így a tanulás, a munka és a felelősség korán természetes részévé vált a mindennapjainak.
„Nem egy kész pályát láttam magam előtt, inkább egy gondolkodásmódot kaptam. Azt, hogy a dolgok mögé kell nézni, és hogy hosszú távon csak annak van értéke, amit következetesen épít az ember.”
Saját megfogalmazása szerint nem rendkívüli körülményekből indult, hanem fokozatosan alakult ki benne az az igény, hogy szélesebb perspektívában gondolkodjon, és idővel ne csak alkalmazkodjon a környezetéhez, hanem alakítsa is azt.
Sport mint alap: fegyelem és döntési képesség
Gyerekkorában a sport, különösen a labdarúgás meghatározó szerepet töltött be az életében. Tehetsége révén utánpótlás-válogatott lett, majd külföldön is lehetőséget kapott.
A sport azonban számára nem végcél, hanem egy erős alap lett, amely később az üzleti gondolkodásában is visszaköszönt.
„A sport megtanított arra, hogy a teljesítmény mögött mindig munka van. Arra is, hogy nem minden rajtad múlik, de a hozzáállásod igen. És talán a legfontosabb: hogy nyomás alatt kell döntéseket hozni.”
Ez a tapasztalat később természetes módon vezette át az üzleti világ felé, ahol hasonló helyzetekben kellett helytállnia – csak más környezetben.
Első vállalkozások és tanulási időszak
Első vállalkozásai nem klasszikus értelemben vett sikertörténetek voltak, inkább egy intenzív tanulási folyamat részei. Ezek az évek azonban meghatározóak voltak abban, hogy hogyan gondolkodik ma rendszerekről, emberekről és piacokról.
„Utólag visszanézve ezek voltak a legfontosabb évek. Akkor tanultam meg igazán, hogy mit jelent felelősséget vállalni, és hogy a döntéseknek mindig következménye van.”
A turizmushoz kapcsolódó projektjei során kezdett el egyre mélyebben foglalkozni a digitális működéssel, és ekkor vált számára egyértelművé, hogy a valódi kihívás nem az eszközökben, hanem a szemléletben van. Az elmúlt években technológiai és mesterséges intelligencia alapú startupok indításában is részt vett, magyar és nemzetközi üzleti partnerekkel együttműködésben, és aktívan foglalkozik korai fázisú innovatív vállalkozások támogatásával és befektetési lehetőségeivel is.
Az idei év elejétől a fókuszát tovább erősítve mesterséges intelligencia és kutatás-fejlesztési startupok alapításába kezdett, amelyekben az elmúlt évtized technológiai és digitális tapasztalatainak legfontosabb tanulságait igyekszik piaci környezetben hasznosítani, saját koncepciók életre hívásával.
„Nem az a kérdés, hogy milyen technológiát használunk, hanem az, hogy értjük-e, mire való, és tudjuk-e jól használni.”
Digitális Turizmus Zrt. és rendszerszintű gondolkodás
A Digitális Turizmus Zrt. létrehozásával Dávid célja az volt, hogy a turizmusban és azon túl is egyértelmű, strukturált keretet adjon a digitális átállásnak.
Munkájában a hangsúly nem az egyedi megoldásokon, hanem a rendszerszintű gondolkodáson van: hogyan lehet komplex környezetekben is átlátható, fenntartható működést kialakítani. Ennek következő lépéseként hamarosan elindítja Magyarországon a digitaliskkv.hu platformot, amely a hazai kis- és középvállalkozások digitális fejlődését támogatja, és amely a digitális átállás gyakorlati megvalósításához kíván kézzelfogható támogatást nyújtani.
„A digitalizáció önmagában nem old meg semmit. Akkor válik értékké, ha egy rendszer része lesz, és ha az emberek értik és használni tudják.”
Meggyőződése, hogy a jövőben azok a szervezetek lesznek versenyképesek, amelyek nemcsak technológiailag fejlettek, hanem gondolkodásban is képesek alkalmazkodni.
Nemzetközi perspektíva és hidak építése
A nemzetközi tapasztalatok hatására munkájában egyre inkább előtérbe került a különböző világok összekapcsolása: helyi értékek és globális lehetőségek, stratégiai gondolkodás és napi működés technológia és ember között.
„A legérdekesebb dolgok mindig a határterületeken történnek. Ott, ahol két külön világ találkozik, és valami új jön létre.”
Dávid a szerepét ebben a folyamatban leginkább hídként határozza meg: olyan kapcsolódási pontként, amely segíti az együttműködést és az értelmezést különböző szintek között. Ezzel párhuzamosan a Kuube okosbútor-gyártó vállalat globális partneri együttműködésében is részt vesz, ahol a design, a technológia és a városi terek találkozási pontjai kerülnek fókuszba.
Gondolkodás a jövőről
Munkájának egyik központi eleme a jövő értelmezése: nem előrejelzésként, hanem tudatos felkészülésként. Ezt a gondolkodást a médiában is képviselte: két rádióműsort vezetett Turizmus Világa és Jövőnk Világa címmel, ahol a szakmai és társadalmi változások kérdéseit dolgozta fel.
„Nem az a cél, hogy mindenre kész válaszunk legyen. Inkább az, hogy jól tegyük fel a kérdéseket, és képesek legyünk alkalmazkodni.”
Úgy látja, hogy a digitális korszakban a legnagyobb kihívás nem a technológiai fejlődés üteme, hanem az, hogy ezt mennyire tudjuk tudatosan kezelni.
„A jövőt nem a technológia határozza meg önmagában, hanem az, ahogyan használjuk. Ez felelősség is, nem csak lehetőség.”
