Törökországban, a COP31 ENSZ-klímakonferencián élesen ütköztek a nemzeti álláspontok. A globális felmelegedésnek leginkább kitett országok radikális zöld átállást és több pénzügyi segítséget sürgetnek, miközben a tárgyalásokon a geopolitikai feszültségek – köztük több fegyveres konfliktus – és az infláció árnyékában próbálnak érdemi konszenzusra jutni.
A globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés miatt a világ legsebezhetőbb nemzetei közé tartozó kis szigetállamok az üvegházhatású gázok kibocsátásának sürgős csökkentését követelték.
Eközben az európai vezetők felsorakoztak a globális villamosítás kiterjesztésére irányuló javaslat mögé, a fejlődő országok több finanszírozást kértek a gazdagabb államoktól, a fosszilis energiahordozók kitermelői pedig kijelentették, hogy továbbra is szükség van az olaj, a gáz és a szén használatára.
„Megerősítjük szuverén jogunkat energia- és olajiparunk fejlesztésére, amely nemzeti fejlődésünk motorja” – mondta Delcy Rodriguez, Venezuela megbízott elnöke a konferencián, miután az ENSZ vezetői a fosszilis energiahordozók korszakának lezárása mellett érveltek.
A szerdán és csütörtökön hangoztatott, sokszor összeegyeztethetetlen nemzeti álláspontok összehangolásán túl a konferencia házigazdája, Törökország, valamint a tárgyalásokat vezető Ausztrália számára az is komoly kihívást jelent, hogy érdemi előrelépést érjenek el egy olyan időszakban, amikor a háborúk és az infláció hátrébb szorították a klímavédelmi kérdéseket a politikai napirenden.
„Az én feladatom a konszenzus irányítása. Nem az, hogy az asztalt csapkodjam és konkrét intézkedéseket követeljek, hanem az, hogy a megegyezésen alapuló folyamatot a lehető legerősebb, legambiciózusabb eredmény felé tereljem” – nyilatkozta a sajtónak Chris Bowen, a COP31 ausztrál tárgyalódelegációjának elnöke.
Arra a kérdésre, hogy miként festene egy jó megállapodás, azt válaszolta: „Még sok órányi konzultációt kell lebonyolítanom a partnerekkel.”
A klímaaktivisták szerint a rövid távú politikai érdekeknek nem szabadna akadályozniuk egy olyan probléma kezelését, amely, ha figyelmen kívül hagyják, csak még sürgetőbbé válik.
Egy múlt havi ENSZ-jelentés szerint a világ aggasztóan közel áll ahhoz, hogy átlépje a másfél Celsius-fokos felmelegedési határértéket, amelynek betartásában az országok a 2015-ös párizsi klímaegyezményben állapodtak meg, hogy megelőzzék a klímaváltozás legrosszabb hatásait.
„A helyzet teljesen kontroll alatt van. A bolygó nem haldoklik. Meggyilkolják” – mondta iróniával Greta Thunberg svéd klímaaktivista az ENSZ-konferencia margóján.
„Ugyanazok az emberek pusztítják el, akikről gyakran azt hiszik, hogy a megmentésünkre sietnek. Senki sem jön el megmenteni minket.”
A brit miniszterelnök a megújuló energiaforrásokat támogatja
Csütörtökön korábban olyan kis szigetállamok vezetői, mint a Bahamák, Tuvalu, a Salamon-szigetek és Saint Lucia, azonnali cselekvésre szólítottak fel.
„A fő kibocsátóknak túl kell lépniük a szokásos ígéreteken. Olyan mértékben kell csökkenteniük a kibocsátást, ahogyan azt a klímaválság megköveteli” – jelentette ki Philip J. Pierre, Saint Lucia miniszterelnöke.
Andy Burnham brit miniszterelnök támogatta Törökország javaslatát, amely a klímacélok elérése érdekében 2035-re a jelenlegi valamivel több mint egyötödről 35 százalékra növelné a villamos energia részesedését a világ energiafogyasztásában. Törökország azonban nem pontosította, hogy a felhasznált többletenergia megújuló forrásokból származik-e.
Burnham a konferencián elmondta, hogy az Egyesült Államok és Izrael, valamint Irán közötti háború, továbbá az orosz–ukrán konfliktus okozta energiaellátási zavarok egyértelműen megmutatták: a tiszta energia a legbölcsebb választás.
„Most már mindenki számára világos, hogy ha olyan energiától függünk, amely felett nincs kontrollunk, akkor olyan áraknak tesszük ki magunkat, amelyeket szintén nem tudunk irányítani” – fogalmazott. „A tiszta energiára való áttérés az egyetlen út az energiabiztonsághoz.”
A fejlődő országok megismételték az ENSZ-tárgyalásokon évek óta hangoztatott kérésüket, miszerint a gazdag államoknak több pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk ahhoz, hogy segítsenek nekik áttérni a tisztább energiára, alkalmazkodni a melegedő világhoz, és helyreállítani az éghajlatváltozás okozta pusztítást.
Fernanda de Carvalho, a Természetvédelmi Világalap (WWF) klímapolitikai vezetője elmondta: a vezetők beszédeit kiábrándítónak találta, különösen annak fényében, hogy a COP31 az első ENSZ-konferencia azóta, hogy a tudósok nyilvánosan is kijelentették: a világ minden bizonnyal át fogja lépni a másfél Celsius-fokos felmelegedési küszöböt.
„Aggasztó, hogy a klímakérdés nem szerepel olyan kiemelt helyen a globális politikai napirenden, mint amilyenre szükség lenne” – tette hozzá – írta a Reuters.
