Az amerikai kormányzat a 2021-es puccs óta példátlanul magas szintű, közvetlen tárgyalásokat folytatott Mianmar katonai vezetésével, teljesen felülírva Washington eddigi elszigetelési politikáját. A diplomáciai fordulat középpontjában Michael Vance, az Egyesült Államok hírszerzésért felelős államtitkár-helyettese állt, aki személyesen egyeztetett Min Aung Hlaing tábornokkal. A találkozó rávilágít a Trump-kormányzat új, tranzakcionális alapokon nyugvó külpolitikájára.
A Trump-adminisztráció közvetlen egyeztetéseket indított Mianmar katonailag vezetett kormányával, éles ellentétben Washington azon korábbi törekvéseivel, hogy a 2021-es katonai hatalomátvétel után elszigetelje az ázsiai ország tábornokait – erősítették meg a tárgyalásokhoz közel álló, jelenlegi és volt amerikai tisztviselők.
A politikai irányváltást ismerő források szerint a kapcsolatfelvételt Michael Vance, a Külügyminisztérium hírszerzésért és kutatásért felelős államtitkár-helyettese koordinálta. A tájékoztatás szerint a puhatolózás hivatalosan az amerikai állampolgárokat célzó mianmari csalóközpontok felszámolására fókuszált, de a felek szélesebb körű együttműködésre is nyitottak, például az ország értékes ritkaföldfém-lelőhelyeinek kiaknázásában.
A politikai áttörést Vance szeptember 15-én és 16-án tett látogatása hozta el a fővárosban, Nepjidában (Naypyitaw), ahol személyesen is asztalhoz ült a puccsot levezénylő Min Aung Hlaing tábornokkal. A források szerint a diplomáciai találkozó elsődleges célja egy őrizetbe vett amerikai üzletember, Adam Castillo szabadon bocsátásának elérése volt, ám az egyeztetés egyúttal megnyitotta a kaput a jövőbeli hivatalos együttműködések előtt is.
A legmagasabb szintű kontaktus – amely példátlan a puccs óta – jól mutatja a Trump-kormányzat külpolitikai hangsúlyeltolódását: a demokrácia-export helyett a tranzakciós, érdekvezérelt párbeszéd került előtérbe. Sem Vance szeptemberi jelenlétéről, sem arról nem adtak eddig hivatalos tájékoztatást, hogy a Külügyminisztérium augusztusban megerősített legfőbb hírszerzési tisztviselője meghatározó szerepet vállal az amerikai–mianmari kapcsolatok formálásában.
Közvetlen kapcsolat a junta vezetőjével
Min Aung Hlaing továbbra is amerikai szankciók hatálya alatt áll súlyos emberi jogi visszaélések miatt. Ebbe beletartoznak a 2016–2017-es tömeggyilkosságok és több százezer rohingja muszlim elűzése, amelyet Washington korábban hivatalosan is népirtásnak minősített. Kevesebb mint két héttel Vance látogatása után az ENSZ emberi jogi megfigyelői arról számoltak be, hogy a mianmari hadsereg légicsapást mért egy zsúfolt piacra Rakhine államban, ami több mint 50 ember halálát és tucatnyi civil sebesülését okozta.
A Külügyminisztérium hivatalos reakciójában leszögezte: az amerikai érdekeket érintő kérdésekben minden mianmari csoporttal hajlandók együttműködni, miközben továbbra is követelik az erőszak beszüntetését és a politikai foglyok szabadon bocsátását.
„A problémákat nem úgy oldjuk meg, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket. Úgy oldjuk meg a problémákat, ha foglalkozunk velük” – reagált a bírálatokra Tommy Pigott, a Külügyminisztérium szóvivője. A hadsereg által támogatott mianmari kormány szóvivője nem reagált a megkeresésekre. A választási csalásra hivatkozva puccsot végrehajtó, és politikai ellenfeleit terroristának bélyegző Min Aung Hlaing eközben minden erejével azon dolgozik, hogy nemzetközi legitimitást szerezzen névleg polgári kormányának.
Belsős beszámolók szerint Michael Vance a mianmari konfliktus minden oldalának képviselőivel találkozott, és aktívan alakította az új adminisztráció Mianmar-politikáját. Hírszerző vezetők jellemzően nem folynak bele a közvetlen politikai irányításba, mivel az veszélyeztetheti az analitikai függetlenségüket.
„Ha hagyjuk, hogy a politika diktálja a hírszerzést, nem lehetünk biztosak benne, hogy valóban őszinte értékelést kapunk a tényekről” – figyelmeztetett Richard Betts, a Külkapcsolatok Tanácsának adjunktusa, aki korábban az amerikai hírszerző ügynökségek független tanácsadójaként dolgozott.
Túszdráma és kibercsalások
A mianmari hatóságok június 11-én, a ranguni repülőtéren vették őrizetbe Adam Castillót, a mianmari Amerikai Kereskedelmi Kamara korábbi vezetőjét. Támogatói szerint a férfi ellen koholt vádakat hoztak fel. Bár az amerikai kormány eddig nem kommentálta hivatalosan, hogy Castillót jogtalanul tartották-e fogva, az ügyhöz közel álló források szerint a Fehér Ház, a Nemzetbiztonsági Tanács és a Külügyminisztérium azonnal háttértárgyalásokba kezdett a szabadon bocsátása érdekében. A beszámolók szerint a junta egyetlen feltételt szabott a cseréért: hivatalos, magas szintű kapcsolatfelvételt az amerikai kormánnyal.
Castillo a szabadulása után kizárólag annyit nyilatkozott, hogy Donald Trump elnöknek köszönheti a hazatérését. A szeptemberi alkut egy júniusi, Tokióban tartott egyeztetés alapozta meg, amelyen Vance mellett a Pénzügyminisztérium, a Belbiztonsági Minisztérium és a Pentagon tisztségviselői is részt vettek. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy a japán fővárosban ki képviselte a katonai juntát.
Az új amerikai közeledés egyik legfőbb célja a Mianmarban működő illegális „átverési központok” bezárása, amelyek az elmúlt időszakban több milliárd dollárral károsítottak meg amerikai állampolgárokat. A források szerint a kibercsalások visszaszorítása érdekében a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is felvette a közvetlen kapcsolatot a helyi hatóságokkal. Kutatók ugyanakkor felhívják a figyelmet: az illegális hálózatok jelentős részét milíciák ellenőrzik, a bevételekből pedig a hadsereg is vastagon részesül, ami kétségessé teszi, hogy a mianmari vezetés hajlandó-e a tényleges felszámolásra.
A megbeszéléseken napirendre került az amerikai hozzáférés kérdése is Mianmar hatalmas ritkaföldfém-készleteihez, amelyek nélkülözhetetlenek az elektromos járművek és a szélturbinák gyártásához. A washingtoni tisztviselők tisztában vannak a nehézségekkel, mivel a lelőhelyek nagyrészt a junta ellen harcoló etnikai fegyveres csoportok területén fekszenek. Ráadásul Kína – a nyersanyag jelenlegi legfőbb importőre – minden bizonnyal geopolitikai kihívásként értékelné az amerikai beavatkozást. Ennek ellenére a készletekhez való hozzáférés stratégiai fontosságú Washington számára, hogy függetleníthesse ellátási láncait Pekingtől.
Szigorú szankcióktól
A 2021-es hatalomátvétel után Joe Biden elnöksége azonnal befagyasztotta Mianmar jegybanki vagyonát a New York-i Federal Reserve Bankban, és kiterjedt szankciókat vetett ki a junta vezetőire, valamint a hadsereghez köthető vállalatokra. A Kongresszus 2022-ben még a demokratikus ellenzék nem halálos katonai támogatását is engedélyezte. A Külügyminisztérium Kongresszussal folytatott hivatalos levelezéséből és a források elmondásából azonban kiderül, hogy Trump tavalyi külföldi segélyreformja során ezeknek a demokratikus programoknak a nagy részét megkurtították vagy leállították.
Gregory Meeks, a Képviselőház Külügyi Bizottságának demokrata vezetője élesen bírálta a stratégiai fordulatot, amely szerinte „ellentétes mind az amerikai értékekkel, mind az érdekeinkkel.”
„Azzal, hogy Marco Rubio külügyminiszter Min Aung Hlainggel egyezkedik, miközben nem hajtja végre a kongresszus által elrendelt szankciókat, és visszatartja a demokráciapártiak finanszírozását, átengedi az Egyesült Államok vezető szerepét, és nemzetközi legitimitást biztosít ennek a gyilkos rezsimnek” – szögezte le Meeks.
A megítélésének javítása érdekében a junta amerikai lobbistákat is felbérelt a fővárosban. A hivatalos nyilvántartások szerint Roger Stone, Donald Trump régi tanácsadója idén áprilisban a DCI Group tanácsadó cég égisze alatt kezdett dolgozni a mianmari információs minisztérium megbízásából. Stone-t 2019-ben elítélték, mert akadályozta a 2016-os választásokba való orosz beavatkozást vizsgáló kongresszusi bizottság munkáját, de később elnöki kegyelmet kapott Trumptól.
A DCI Group által júniusban terjesztett politikai hírlevél nyíltan arra figyelmeztette Washingtont: az Egyesült Államok azt kockáztatja, hogy teljesen kiszorul a kritikus ásványkincsek piacáról, ha nem hajlandó szorosan együttműködni a mianmari vezetéssel – írta a Reuters.
