Az Európai Bizottság még az idei év vége előtt bemutatja az Európai Unió első korrupcióellenes stratégiáját, amely közös keretet biztosít majd az uniós tagállamok számára a korrupció elleni fellépéshez a következő években - jelentette be Michael McGrath demokráciáért, jogérvényesülésért és jogállamiságért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
McGrath közölte: a stratégia a nemrég elfogadott korrupcióellenes uniós irányelvre épül majd, és a társadalom egészét átfogó megközelítéssel kívánja összehangolni az állami hatóságok, a vállalkozások, a civil társadalom és az állampolgárok erőfeszítéseit.
A biztos hangsúlyozta, hogy a korrupció nem pusztán büntetőjogi kérdés, hanem veszélyezteti a demokráciát, a jogállamiságot és a társadalmak működését is. "Aláássa az intézményekbe vetett bizalmat, torzítja a tisztességes versenyt, valamint akadályozza a rendelkezésre álló közpénzek megfelelő felhasználását" - mondta.
McGrath fordulópontnak nevezte a korrupció elleni küzdelemről nemrég elfogadott uniós irányelvet, amely első alkalommal teremt közös és átfogó jogi keretet a korrupció elleni fellépéshez az Európai Unióban. Az új szabályozás összehangolja a korrupcióhoz kapcsolódó legfontosabb bűncselekményi tényállásokat, meghatározza a büntetések minimális szintjét, és uniós normákat állapít meg a megelőzés területén.
"A szabályok elfogadása azonban csak az első lépés, az állampolgárok az eredmények alapján fognak megítélni bennünket: az alapján, hogy sikerül-e megelőzni, feltárni, kivizsgálni és szankcionálni a korrupciót, valamint a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak-e" - fogalmazott.
Az uniós biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a korrupció egyre inkább biztonsági kihívást jelent. Lehetővé teheti a szervezett bűnözés beszivárgását a közintézményekbe, valamint azt, hogy ellenséges szereplők megpróbálják aláásni az európai demokráciákat. Az új technológiák és az összetett, határokon átnyúló pénzügyi folyamatok új kockázatokat teremtenek, ugyanakkor új eszközöket is kínálnak a korrupció elleni küzdelemhez- tette hozzá.
McGrath közlése szerint az európaiak 75 százaléka, a vállalkozásoknak pedig 65 százaléka véli úgy, hogy saját országában széles körben elterjedt a korrupció.
A biztos szerint az Európai Bizottság jogállamisági jelentései azt mutatják, hogy a korrupció elleni jogi keretek a legtöbb uniós tagállamban erősek, ugyanakkor továbbra is hiányosságok tapasztalhatók egyebek mellett a lobbitevékenység szabályozása, a vagyonnyilatkozatok, valamint a köz- és a magánszektor közötti úgynevezett forgóajtó-jelenség kezelésében.
A készülő stratégia célja, hogy hosszú távú irányt szabjon az uniós korrupcióellenes fellépésnek, és szorosabban összekapcsolja a megelőzést, a felderítést, a vizsgálatot és a jogérvényesítést. A bizottság emellett erősíteni kívánja a helyi, nemzeti, uniós és nemzetközi szintű együttműködést, valamint jobban kihasználná az új technológiák nyújtotta lehetőségeket.
McGrath hangsúlyozta: a cél nem egyszerűen több korrupcióellenes intézkedés bevezetése, hanem az, hogy az uniós és tagállami erőfeszítések összehangoltabbak, következetesebbek és hatékonyabbak legyenek - írta meg az MTI
