Donald Trump amerikai elnök arra szólította fel az országokat, hogy azonnal lépjenek ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), amelyet „gonosznak” és „lator intézménynek” nevezett. Egyelőre azonban csak Naoero, a korábban Nauru néven ismert apró csendes-óceáni szigetország jelentette be, hogy követi a példáját.
Trump keddi felszólalása az Egyesült Államok egyre intenzívebb, a hágai székhelyű bíróság ellen irányuló kampányának újabb állomása volt. Washington szerint az ICC túllépi hatáskörét, amikor olyan országok állampolgárai felett is joghatóságot gyakorol, amelyek – köztük az Egyesült Államok és Izrael – nem ratifikálták a bíróság alapító szerződését, a Római Statútumot.
Miközben néhány ország valóban a kilépés mellett döntött, számos kormány, különösen Európában, kiállt a hollandiai székhelyű bíróság mellett, amelyet a nemzetközi igazságszolgáltatás egyik fontos intézményének tekintenek. A Római Statútumot jelenleg 125 ország részes államként ismeri el.
Rob Jetten holland miniszterelnök csütörtökön, az ENSZ Közgyűlésén arról beszélt, hogy a bíróság „támadás alatt áll” és veszélyben van, bár az Egyesült Államokat nem nevezte meg.
„Hogyan lehet ellenezni a legsúlyosabb bűncselekmények üldözését?” – kérdezte. „Úgy vélem, csak egyetlen válasz lehet: el a kezekkel a Nemzetközi Büntetőbíróságtól és az összes többi intézménytől, amelyek a nemzetközi jogrendet védik.” Szavait a küldöttek hangos tapssal fogadták.
Az Egyesült Államok pénzügyi szankciókat és vízumkorlátozásokat vezetett be az ICC munkatársaival szemben. A bíróság működését tovább nehezítő újabb szankciókat is előkészítettek – közölték az ügyet ismerő források.
Washington fokozza a nyomást
Marco Rubio amerikai külügyminiszter júliusban diplomáciai kampányt indított a Nemzetközi Büntetőbíróság „tégláról téglára történő” felszámolására. Rubio szerint az ICC veszélyt jelent az amerikai katonákra, valamint azokra, akik Trump migránsok kitoloncolására irányuló intézkedéseit hajtják végre, illetve az állítólagos kábítószer-kereskedő hajók elleni amerikai támadásokban vesznek részt – írta meg a Reuters.
Trump korábban azt mondta, hogy a kampány egyik célja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök védelme. Az ICC 2024-ben elfogatóparancsot adott ki Netanjahu, akkori védelmi minisztere, valamint a Hamász egyik katonai parancsnoka ellen a gázai háborúval összefüggésben.
Rubio kampányának bejelentése óta Venezuela és Csád is közölte, hogy kilépne a bíróságból. Burkina Faso, Mali és Niger már az előző évben bejelentették távozásukat, és az ICC-t a „neokoloniális elnyomás” eszközének nevezték.
David Adeang, Nauru elnöke, kedden az ENSZ Közgyűlésén jelentette be, hogy országa hivatalosan kilép a Római Statútumból. Indoklása szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság „egyre kevésbé jelentős”.
„Naoero csatlakozik azokhoz az egyre növekvő számú nemzethez, amelyek kiállnak szuverenitásukért a Nemzetközi Büntetőbíróság illegitim túlkapásaival szemben” – írta az X-en Michael DeSombre, az Egyesült Államok kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős tisztviselője, miután találkozott a szigetország külügyminiszter-helyettesével.
Európa és Japán kiáll a bíróság mellett
Az Európai Unió továbbra is támogatja az ICC-t, és tisztviselői egy olyan blokkoló jogszabály lehetőségét is vizsgálják, amely védelmet nyújthatna a bíróságnak az esetleges amerikai szankciókkal szemben.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a héten azt mondta újságíróknak, hogy az unió rendelkezik a szükséges eszközökkel a bíróság támogatására.
„Megvannak az eszközeink, ha komolyra fordul a helyzet, hogy megvédjük a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Itt, az ENSZ-ben arra ösztönözzük az országokat, hogy támogassák az ICC működését és az elszámoltathatóságot, mert ez nem csupán európai kérdés, hanem ennél sokkal szélesebb körű” – mondta.
Az ICC elnöke, a japán Tomoko Akane már az amerikai szankciók hatálya alatt áll. A japán kormány „nagyon sajnálatosnak” nevezte a szankciókat, és tisztviselőt küldött Hágába, hogy megvitassa, miként tudná támogatni Akanét.
Sanae Takaichi japán miniszterelnök keddi, az ENSZ Közgyűlésén elmondott beszédében szintén hangsúlyozta országa támogatását az ICC iránt.
„A második világháború vége óta Japán békeszerető nemzetként nagy jelentőséget tulajdonít a jogállamiságnak a viták rendezésében” – mondta Takaichi.
Brian Finucane, a Nemzetközi Válságcsoport vezető tanácsadója szerint számos ország továbbra is elkötelezett az ICC elszámoltathatósági küldetése mellett, ami korlátozhatja Washington kampányának hatását. Mint rámutatott, Vlagyimir Putyin orosz elnök is támadta a bíróságot, miután az elfogatóparancsot adott ki ellene.
„A Trump-adminisztrációnak sikerült Putyinnal együttműködnie az ICC munkatársainak célba vételében, és természetesen Putyin is profitálna a bíróság megsemmisítéséből” – mondta Finucane.
