A Trump-adminisztráció péntektől új, 10 és 12,5 százalékos vámokat vezetett be 60 kereskedelmi partnerével szemben, köztük az Európai Unióval és Kínával. Washington az intézkedést azzal indokolta, hogy ezek az országok nem lépnek fel kellő hatékonysággal a kényszermunkával előállított termékek ellen. Az új vámok éppen akkor léptek hatályba, amikor lejárt a korábban ideiglenesen bevezetett, 10 százalékos globális importvám.
Ez a lépés a Fehér Ház legújabb erőfeszítése, hogy helyreállítsa Donald Trump elnök kampányvízióját egy közel globális vámról, miután az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága februárban hatályon kívül helyezte a tavalyi évben a nemzeti vészhelyzeti törvény keretében bevezetett 10–50%-os „kölcsönös” vámokat, amelyek célja az amerikai kereskedelmi hiány csökkentése volt - tudta meg a Reuters.
Az új tarifákat csütörtökön tették közzé a Federal Registerben, és pénteken, helyi idő szerint 0:01-kor léptek hatályba, közvetlenül az ideiglenes, 150 napig érvényben lévő 10 százalékos globális vám lejárta után. Az intézkedések az amerikai import mintegy 99,4 százalékát érintik, ugyanakkor több termékkör – például a kőolaj, a földgáz, a műtrágya, egyes élelmiszerek, valamint több stratégiai nyersanyag – mentesül a vámok alól.
A vámokat az 1974-es kereskedelmi törvény 301-es szakasza alapján vezették be. Ez a jogi alap korábban már kiállta a bírósági felülvizsgálatot, ezért a szakértők szerint az új intézkedések várhatóan nehezebben támadhatók meg jogi úton.
Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő szerint az Egyesült Államok évtizedek óta tiltja a kényszermunkával előállított termékek importját, és most azt várja kereskedelmi partnereitől is, hogy hasonló lépéseket tegyenek.
Az új rendszer értelmében több ország – köztük Argentína, Kanada, Mexikó, India, Indonézia, Malajzia és az Egyesült Királyság – termékeire 10 százalékos vámot vetnek ki. Az Európai Unió, Japán, Dél-Korea, Tajvan és Svájc esetében az új vámok a már meglévő kedvezményes vámtételekkel együtt összesen 10–12,5 százalékos terhet jelentenek.
További 38 ország – köztük Vietnam és Kína – esetében 12,5 százalékos vám lépett életbe. A Trump-adminisztráció jelezte, hogy a kínai termékekre vonatkozó vámok a későbbiekben ismét elérhetik a korábban alkalmazott 20 százalékos szintet, összhangban a két ország között tavaly létrejött kereskedelmi megállapodással.
Több ország bírálta az intézkedést
Az új vámok több amerikai kereskedelmi partnerből is kritikát váltottak ki. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a döntés meglepő, és az amerikai indoklás nem állja meg a helyét.
Ausztrália, Brazília és Norvégia szintén indokolatlannak nevezte az intézkedést, míg Kanada közölte, hogy továbbra is tárgyalásokkal kívánja rendezni a vitás kérdéseket Washingtonnal.
Kereskedelmi szakértők szerint az új vámrendszer gazdasági szempontból nagyrészt fenntartja a korábbi állapotot, ugyanakkor jogi szempontból stabilabb alapokon állhat. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a 301-es szakasz alapján bevezetett vámok rugalmasabban módosíthatók, és korábbi bírósági eljárások során is fennmaradtak.
Az intézkedések ugyanakkor számos kivételt is tartalmaznak: nem vonatkoznak többek között az energiahordozókra, a műtrágyára, bizonyos élelmiszerekre, a repülőgépekre és alkatrészeikre, a kritikus ásványokra, valamint az USA–Mexikó–Kanada szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó termékek jelentős részére.
