Emmanuel Macron üdvözölte Európa „stratégiai ébredését a béke érdekében” és, „ha szükséges, véráldozat árán”. A francia elnök erről az ország nemzeti ünnepe alkalmából a fegyveres erők előtt elmondott beszédében szólt, néhány órával azelőtt, hogy az Ukrajnát katonailag támogató 37 ország vezetője találkozik Párizsban.
„Rövid időn belül új képességeket építünk ki Európában, és egy stratégiai ébredést vezénylünk le” – fogalmazott az államfő, aki utolsó beszédét mondta el a hadsereg előtt, mert a második mandátuma 2027 tavaszán véget ér.
„Európa most válik nagyhatalommá olyan országokkal, amelyek vállalják, hogy megvédik, és egységesen cselekednek, mentesen azoktól a nacionalizmusoktól is, amelyek már régóta emésztették” – vélte Emmanuel Macron, kiemelve a 2017-es hatalomra kerülése óta tett „újrafegyverkezési” erőfeszítéseket.
„Mielőtt a Száhel-övezet káoszba süllyedt volna, mielőtt a Közel-Kelet lángra lobbant volna, mielőtt a háború elérte volna Európát, megkezdtük a fegyverkezésünket, még az előtt a háború előtt, amelyet Oroszország folytat Ukrajna nemzete és területe ellen” – mondta.
A francia elnök emlékeztetett arra, hogy 2017-ben „bejelentette, hogy a védelmi költségvetés emelkedni fog, a vállalt kötelezettségeket teljesítik, és Franciaország és hadserege eleget tesz kötelességeinek. (...) Ez teljesült, a tények előttünk vannak, és a történelem majd megítél” – hangsúlyozta Emmanuel Macron az általa elnökölt utolsó július 14-i nagyszabású katonai díszszemle előtt.
A francia hadsereg költségvetése megduplázódott Emmanuel Macron két mandátuma alatt, és a parlament által elfogadott katonai költségvetés 36 milliárd euróval növeli a 2024 és 2030 között eredetileg tervezett 400 milliárd eurót.
„A világnak küldött üzenetünk a következő: igen, a béke a célunk, igen, szeretjük a szabadságot és a jogot. És igen, készen állunk arra, hogy mindig megvédjük, és ha kell, véráldozat árán is” – hangsúlyozta a francia elnök, miközben megerősítette, hogy „egyértelműen nem harcoló felek” vagyunk.
A koalíciót, amelyet korábban Franciaország és az Egyesült Királyság kezdeményezett Ukrajna katonai támogatására és biztonsági garanciák nyújtására – mindenekelőtt egy közös katonai alakulat ukrajnai telepítéséről egy békemegállapodást követően -, eddig 35 ország alkotta, főként európaiak, és hétfőn Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozik hozzá – jelezte a francia elnökség.
A tagok közül legalább 25-nek a vezetője, köztük Friedrich Merz német kancellár, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Keir Starmer lemondott brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán és Macronnal hétfő délután ül össze a francia katonai főiskolán. A találkozón az európai uniós központi intézmények vezetői, António Costa és Ursula von der Leyen, valamint a NATO főtitkára, Mark Rutte is jelen lesz. Emmanuel Macron a délután folyamán előzetesen megbeszélést folytat ukrán kollégájával.
Jean-Noël Barrot külügyminiszter az Ouest-France című regionális lapnak elmondta, hogy a csúcstalálkozónak három célja van: Ukrajna támogatása, „különösen a légvédelem terén” az orosz bombázásokkal szemben, a „nyomás” fokozása Moszkvára új európai szankciók révén, és Ukrajna számára „biztonsági garanciák” nyújtása, amelyek elengedhetetlenek minden újabb agresszió megelőzéséhez. A „tettre készek” koalíciójának vezetői elsősorban az Ukrajnával folytatott „légi és ballisztikus védelem” terén történő együttműködésre fognak összpontosítani, beleértve a fegyvergyártást is.
A találkozót egy „nagyon erős transzatlanti egymásra találás és egység pillanatában” rendezik, miközben „a harctéri dinamika is kedvezőbben alakul Kijev számára” – hangsúlyozta az elnöki hivatal egy háttérbeszélgetésen.
Donald Trump amerikai elnök, aki hosszú ideig inkább orosz kollégájához, Vlagyimir Putyinhoz tűnt közelebb állni, mint az ukrán elnökhöz, júniusban a franciaországi Evianban rendezett G7-csúcstalálkozón és a múlt heti ankarai NATO-csúcson jelezte azon szándékát, hogy jobban kívánja támogatni Ukrajnát, és fokozni kívánja a nyomást Moszkvára.
A hétfői találkozó „ezt a lendületet fokozza tovább (...), hogy megmutassa, hogy Ukrajna támogatói továbbra is eltökéltek az ukránok mellett, egyáltalán nem fáradtak ki, és Oroszország nem számíthat a fáradtságra” – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök tanácsadója.
A tervezett nemzetközi alakulatnak (Multinational Force – Ukraine, MNFU), amelyet a fegyverek elhallgatása után telepítenének Ukrajnába, jelenleg van egy „műveleti vezérkara” Párizs közelében, és ez az erő a tájékoztatás szerint hadgyakorlatokat is kezd, hogy „megmutassa Oroszországnak, hogy minden szereplője készen áll elköteleződni”. Ezeket a gyakorlatokat Ukrajnán kívül fogják végrehajtani, amíg „a valós telepítés feltételei nem teljesülnek” – tette hozzá az elnöki hivatal.
A csúcstalálkozó másnapján, a francia nemzeti ünnep alkalmából a párizsi Champs-Élysées sugárúton rendezett nagyszabású katonai díszszemle is Ukrajna támogatását helyezi előtérbe. A francia forradalom kitörésének 237. évfordulója alkalmából rendezendő július 14-i díszmenetben a szárazföldi erők élén több mint harminc országból mintegy ötszáz külföldi katona, köztük egy 25 fős ukrán kontingens fog felvonulni, akiket több mint hatezer francia követ majd.
A díszszemlén Magyarország is képviselteti magát egy húszfős kontingenssel.
A felvonulás „rekordot” fog jelenteni a résztvevők számában, körülbelül 6800 gyalogos katonával és 30 százalékkal több szárazföldi és légi járművel, mint az elmúlt években. Egy „modernizált hadsereg” fog felvonulni, amelynek költségvetése „megduplázódott 2017 és 2026 között” – hangsúlyozta az Elysée-palota.
