A mai ismeretek alapján nagyon kicsi az esélye annak, hogy a csernobili atomerőműben újra a 1986-oshoz hasonló katasztrófa történjen.
Az 1986-ban felrobbant 4-es blokk már nem működik, és az üzemanyag nagy részét eltávolították vagy biztonságosabb állapotba helyezték. A reaktort ma egy hatalmas acél védőszerkezet, a New Safe Confinement fedi, amelyet éppen azért építettek, hogy megakadályozza a radioaktív por kijutását. Bár a háború során előfordult, hogy drónok vagy más harci cselekmények érték a környéket, ezek önmagukban nem jelentenek akkora veszélyt, mint egy működő atomreaktor sérülése. Egy drón becsapódása legfeljebb helyi károkat okozhat a létesítményben vagy a védőburkon, de nem valószínű, hogy nagyméretű radioaktív kibocsátást idézne elő.
A csernobili telephelyen ma elsősorban leszerelési és biztonsági munkák zajlanak. A szakemberek folyamatosan figyelik a sugárzási szinteket, karbantartják a védőburkot, és dolgoznak a még meglévő radioaktív anyagok biztonságos kezelésén. Emellett a kiégett fűtőelemek tárolása és hosszú távú elhelyezése is fontos feladat. Tudományos kutatások is folynak a térségben, például a sugárzás élővilágra gyakorolt hatásairól. A tiltott zóna egy része ellenőrzött körülmények között kutatók és bizonyos esetekben látogatók számára is megközelíthető, bár a háború miatt ez jelenleg erősen korlátozott.
A legnagyobb kockázat ma nem egy új reaktorrobbanás, hanem az, hogy egy katonai támadás megrongálhatja a védőberendezéseket vagy felkavarhat radioaktív port. Ez főként a közvetlen környezetben dolgozókra jelenthet veszélyt, nem pedig egész Európára. A nemzetközi szervezetek, köztük az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet. Ha jelentős sugárszivárgás történne, azt a környező országok mérőhálózatai nagyon gyorsan észlelnék. Összességében tehát a dróntámadások aggodalomra adnak okot, de a jelenlegi műszaki állapot miatt egy újabb, 1986-hoz hasonló csernobili katasztrófa kialakulásának esélye rendkívül alacsony.
Oroszország hivatalosan nem ismeri el, hogy szándékosan Csernobilt támadná, ezért a valódi indítékokat csak elemzések alapján lehet megítélni. A legtöbb biztonságpolitikai szakértő szerint több lehetséges oka is van ezeknek a csapásoknak.
Az egyik magyarázat, hogy a csernobili térség fontos útvonal és logisztikai terület, ezért a környéken lévő infrastruktúra katonai jelentőséggel is bír. Emellett a nukleáris létesítmények fenyegetése pszichológiai nyomást gyakorol Ukrajnára és a nemzetközi közvéleményre, hiszen már egy kisebb sérülés híre is világszerte aggodalmat kelt.
A 2025 februári drónbecsapódás megrongálta a 4-es blokkot fedő New Safe Confinement acélszerkezetét. A sugárzási szint azonban nem emelkedett veszélyes mértékben, mert a reaktor már régen leállt, és a radioaktív anyagok nagy része zárt állapotban van. Az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség helyszíni szakemberei ezt megerősítették.
A későbbi vizsgálatok szerint a burkolat biztonsági képességei ugyan romlottak, ezért javításra szorul, de nem alakult ki a 1986-oshoz hasonló nukleáris veszélyhelyzet.
