Megkezdődött a csángó-magyar zarándoklat

A négynapos rendezvénysorozat Bácsfaluban indult

Külföld
  • 2026.07.08. - 05:32
Cikk borítókép
(képünk illusztráció)MH-archív/Csudai Sándor

Az emberek közötti egység megélése és a megosztottságok feloldása a küldetése a III. Barcasági és Királyföldi Csángó-magyarok Zarándoklatának.

Elindulta a III. Barcasági és Királyföldi Csángó-magyaroklat - írja a Vajdaság Ma. Mint a cikkből egyebek mellett megtudhattuk, a résztvevők azért is imádkoznak, hogy szűnjön meg az emberek közötti megosztottság. a Kárpát-medence és a diaszpóra egyik legjelentősebb magyar evangélikus közösségi találkozóját harmadik alkalommal szervezik meg a hétfalusi csángó településeken.

A négynapos rendezvénysorozat Bácsfaluban indult, ahol a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye 140 éves fennállása alkalmából tartottak jubileumi megemlékezést és ünnepi közgyűlést – közölte pénteken honlapján a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház.

A beszámoló szerint Adorjáni Dezső püspök ünnepi beszédében rámutatott, a zarándoklat valódi küldetése az emberek közötti egység megélése. „Célunk ezért a helyreállítás, a gyógyulás és az egység keresése. Az a törekvés, hogy minden kettősséget, ambivalenciát, antagonizmust és megosztottságot meghaladva újra felfedezzük a valóságot, és megtaláljuk az egységet Istenben” - fogalmazott Adorjáni Dezső.

A barcasági csángók a Barcaság magyar nyelvet beszélő népessége. Brassó környékén, tucatnyi faluban élnek, legnagyobb számban a Hétfalunak nevezett tájegységben, ezért hétfalusi csángóknak is nevezik őket. A Brassóhoz közelebb eső négy falu – Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu – teljesen összenőtt, és Négyfalu néven alkot várost. A távolabbi három falu – Tatrang, Zajzon és Pürkerec – különálló települések. A népcsoport lélekszáma felmérések szerint 10–15 ezer főre tehető, közülük sokan ma már az egykor szászok által lakott Királyföld – más néven Szászföld – településein élnek.

Reklám